A 90 százalékban katolikus népességű Horvátország ugyan már az uniós csatlakozások végső szakaszában tart, ám a gazdasági nehézségek és a bővítési tárgyalások lassúsága miatt az EU-ellenesség és az euroszkepticizmus egyre növekszik – méghozzá épp a legkatolikusabb körökben. Sokan attól tartanak, hogy ha “beolvadnak” Európába, akkor a gyakran a nemzeti kultúrával azonosított katolikus értékeik el fognak veszni.
XVI. Benedek vasárnap, a “családok ünnepe” alkalmából szabadtéri misét fog celebrálni, előző este pedig a fiatalok előtt beszél majd a kereszténység és Európa kapcsolatáról.
Horvátországot történelmileg jó kapcsolatot ápol a Vatikánnal. A pápai állam már az EU-tagországok előtt elismerte a Jugoszláviából kiszakadt Horvátországot független államként, II. János Pál pápa pedig a balkáni háborúk után sokat tett azért, hogy a fiatal országot “európai” útra terelje, a békét és párbeszédet ajánlva megoldásként a továbbra is fennálló nemzetiségi ellentétekre. János Pál egyébként háromszor járt is Horvátországban, s ő avatta boldoggá a nácikkal szimpatizáló usztasákkal sokak szerint együttműködő Alojzije Stepinac bíborost. XVI. Benedeknek, aki Jadranka Kosor kormányfővel és Ivo Josipovic elnökkel is találkozni fog, pápaként ez az első útja a Balkánon.
