Külföld

Így látják az oroszok

admin
admin

2011. 05. 25. 09:07

A Surgutneftegaz nyereséggel távozik - címmel közölt cikket a Vedomosztyi című orosz üzleti napilap az orosz konszern Molban tartott részének megvásárlásáról, s a bevezetőben megállapítja: Magyarország az Oroszország feletti győzelmet ünnepli.

A Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) 2009-ben az osztrák ÖMV-től vásárolta meg a 21,2 százalékos Mol-csomagot 1,4 milliárd euróért, vagyis közel az akkori részvényárfolyam kétszereséért – emlékeztet a lap. A Mol-pakett volt a Surgutneftegaz első külföldi befektetése, miközben a konszern Oroszországban is igyekszik nem költeni, és bankszámlákon tartja a pénzét. “A pakett korábbi tulajdonosának, az ÖMV-nek nem jött be a számítása, a Mol menedzsmentje, amely de facto ellenőrzi a céget – szembeszegült a külföldi részvényessel. A Surgut vezérigazgatója, Vlagyimir Bogdanov eleinte remélte, hogy nála minden másként lesz, de fejfájáson kívül semmit nem kapott munkatársai szerint. A Mol és az illetékes magyar hatóságok megtagadták a Surgut bejegyzését, és az orosz konszern hiába indított öt peres eljárást”. A lap kormányhoz közelálló forrásai szerint a Mol-részvények megvásárlását tisztségviselők kezdeményezték, de ezt hivatalosan soha, senki meg nem erősítette, az energetikai ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettes pedig 2009-ben azt mondta, a Surgutneftegaz önállóan döntött a részvénycsomag megvásárlásáról. A megnevezett összeg, 1,88 milliárd euró, nem tér el jelentősen az előző napi árfolyamtól – írta a lap, s egy szakértőt idézett, aki szerint a Surgutneftegaz mintegy 480 millió eurót keresett az üzleten, “ami két év alatt nem valami nagy jövedelem, de ha bankszámlára tette volna az összeget, ahogy szokta, még kevesebbet keresett volna”.

A Kommerszant szerint “véget ért a Surgutneftegaz Molban való részesedésének botrányos története”. A lap felidézte a történetet a csomag megvásárlásától kezdve, megírta, hogy a két év alatt a Surgut még csak a részvényesek jegyzékébe sem tudott bekerülni, s hogy a Mol ez idő alatt tüntetően nem fizetett osztalékot sem, noha eredményesen dolgozott, majd megállapította: “Ám a szakértők a problémáktól függetlenül is értetlenül álltak az üzlet előtt, és el sem tudták képzelni, miért volt szüksége erre a pakettre az orosz konszernnek. Maga a Surgutneftegaz a szinergiáról szóló általánosságokkal bújt ki a kérdések elől. Ennek következtében a Mollal való üzlet egyértelműen a ,politikai minősítést kapta. Az orosz hatalom azonban semmiben nem tudott segíteni a Surgutnak, bár a legutolsó pillanatig mindent elkövettek” – állapította meg a cikk, s felidézte Vlagyimir Putyin miniszterelnök és Igor Szecsin erről nyilvánosan mondott szavait, azt, hogy az EU-nál szándékoztak panaszt tenni.

A Kommerszant az orosz konszernhez közelálló forrásokból úgy tudja, hogy az utolsó tárgyalási forduló Bogdanov és Orbán Viktor között csak kedden zajlott le. A Kommerszant által idézett szakértők szerint a befektetés kifizetődő volt a Surgutneftegaznak, mert közel 500 millió eurót keresett rajta, bár ez az összeg nem jelentős számára, mert számláin mintegy 20 milliárd dollár pihen mozdulatlanul. Egy további szakértő szerint a Mol-história után a hagyományosan nagyon konzervatív, és Oroszország határain nem túllépő Surgutneftegaz aligha próbálkozik egyhamar újra külföldi befektetéssel. Az illető szerint a Mol-csomagot a konszern alighanem valamely orosz állami korporáció érdekében vásárolta meg, de aztán a tervet nem valósították meg a felmerült problémák miatt.

Az RBK Daily című üzleti lap szerint a Surgutneftegaz nem bírta ki a Mol ellenállását, de a jelek szerint mindkét fél győztesen került ki az üzletből, és a Surgut 480 millió eurós haszonra tett szert. A lap szerint 2009-ben a pakett megvásárlását politikainak lépésnek tekintették, s legvalószínűbb okának az tűnt, hogy az orosz vezetés így szeretne hozzáférni a Déli Áramlat konkurenciájának tekintett Nabucco-vezeték tervdokumentációjához. Emellett szólt, hogy a Surgut addig nemigen érdeklődött külföldi befektetések iránt, s hogy jóval többet fizetett a csomagért, mint amennyit az akkori piaci ár szerint ért. “Függetlenül attól, hogy a Surgut csupán termékeny együttműködésre törekedett, a magyar társaság a csomag megvásárlását ellenséges felvásárlási kísérletnek, a hivatalos Budapest a Magyarország méltósága elleni támadásnak tekintette” – írta a lap.

Az RBK által idézett szakértők szerint az üzlet mindkét fél számára előnyös: noha eleinte a részesedés megvásárlásában a gazdasági összetevő alig mutatkozott, végül a befektetés jövedelmezőnek bizonyult a Surgut számára. Stratégiai befektetővé ugyan nem tudott válni az orosz konszern, de legalább pénzügyileg sikeres volt a befektetés. Egy másik elemző szerint a vásárlás eredeti célját nem érte el, mert a Surgutneftegaz nem tudott hozzáférni a Nabucco dokumentációjához, mivel nem tudta bejuttatni emberét az igazgató tanácsba. “Megértve a helyzetet, nyilván ezért döntött úgy a konszern, hogy veszteség nélkül távozik” – vélte az illető.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.