Szerda reggeli hírügynökségi jelentések szerint a lázadók oldalára álltak a hadsereg katonái, és a főváros több negyedében – a február közepén kezdődött felkelés óta először – a lázadók kitűzték saját lobogójukat. A fővárosban közben folytatódnak a harcok, és a lázadókat légicsapásaival segíti a NATO. A katonai szövetség a parlament, a katonai hírszerzés, az állami tévé- és rádió, valamint a líbiai hírügynökség épületét támadta.
Eközben bejelentették, hogy az USA-ba látogat a líbiai felkelők által létrehozott nemzeti átmeneti tanács két vezetője is, hogy segítséget kérjen.
A külügyekkel megbízott Mahmúd Dzsibril szerdán megbeszélést folytat John Kerry szenátorral, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnökével, majd közös sajtótájékoztatót tartanak a Capitoliumban. Dzsibril, aki eredetileg április közepén látogatott volna el az Egyesült Államokba, találkozik a kongresszus más tagjaival és a védelmi minisztérium képviselőivel is.
Washingtonba várják Ali Tarhúni “pénzügyminisztert” is, aki az amerikai pénzügyminisztériumban és a kongresszusban a felkelők hitelkérelméről tárgyal. A lázadók arra számítanak, hogy a líbiai állam külföldön befagyasztott kinntlévőségeinek fejében hitelhez juthatnak a folyó kiadások fedezésére és a katonai műveletek finanszírozására.
A líbiai nemzeti tanács kiadásai a lázadók által ellenőrzött keleti országrészben napi 43-86 millió dollárra rúgnak. “Két-három milliárd dollárra van szükségünk, és reméljük, hogy ennek az összegnek a nagy részét meg is kapjuk” – mondta Tarhúni a napokban. A líbiai ellenzék arra számít, hogy olyan országok, mint például Olaszország, Franciaország és az Egyesült Államok rendelkezésre bocsátja a kért összeget, és a hitel első részletét már a jövő héten megkapják.
