Nagyvilág

Visszatérés a Tahrír térre

Több százan tüntetnek újra az egyiptomi forrongások jelképes helyszínén. Most a Mubarakot váltó hadi vezetéssel van a baj, amelyet a volt elnök egyik exminisztere irányít, ráadásul fenyegetőzik és támad is. Támogatottsága még széles körű, de egyre kevésbé stabil. A múzeum is bezárt - ismét.

Több százan tüntettek vasárnap is a kairói Tahrír téren a katonai vezetés ellen tiltakozva, két hónappal Hoszni Mubarak elnök megbuktatása után. A tüntetők, akik a téren töltötték az éjszakát is, Mohamed Huszein Tantávi marsall, ügyvezető államfő távozását követelik, kifogásolva, hogy 20 éven át Mubarak védelmi minisztere volt. A hadsereg, amely megfenyegette a tüntetőket, hogy a kijárási tilalmat érvényesítve eltávolítja őket a térről, végül nem lépett közbe, ellentétben a péntek éjszakával, amikor megtámadta a téren sátorozó tüntetőket.

A katonai és a rohamrendőrség erőszakos fellépése következtében szombatra virradóra hivatalos források szerint egy tüntető meghalt, hetvenegyen pedig megsebesültek. Pénteken több tízezren követelték az egyiptomi népfelkelés jelképének számító kairói téren Mubarak bíróság elé állítását, és élesen bírálták a Mubarak február 11-i távozása után felállt, továbbra is a közvélemény nagy részének támogatását élvező katonai kormányzást. Az események arról tanúskodnak, hogy nő a feszültség a hadsereg szerepének megítélésében, miután bizonyos ideig széleskörű volt az egyetértés abban, hogy a hadsereg stabilizálja az országot és megszervezi a polgári kormányzat év végére ígért helyreállítását.

Robert Gates és Mohamed Huszein Tantávi. Fotó: Amel Pain / EPA

Robert Gates és Mohamed Huszein Tantávi. Fotó: Amel Pain / EPA

Az újból fellángoló politikai nyugtalanság miatt ismét bezárt a kairói Egyiptomi Múzeum, páratlan ókori kincsek tárháza. Az intézmény szombaton meghatározatlan időre zárta be kapuit a látogatók előtt. A múzeum a politikai megmozdulásoknak helyet adó Tahrír-tér közvetlen közelében áll, a tüntetők és a hadsereg összecsapásában legkevesebb ketten meghaltak, sokan megsebesültek még pénteken. Záhi Havvász, az antikvitásokért felelős miniszter, az egyiptomi Legfőbb Régészeti Tanács vezetője óvintézkedésnek nevezte a világhírű múzeum átmeneti bezárását.

A Hoszni Mubarak elnök rendszerének megdöntését célzó év eleji felkelés komoly károkat okozott a múzeumban. A felkelők betörtek az épületbe, 54 alkotást elloptak, beleértve Tutanhamon fáraót ábrázoló két aranyozott faszobrot is. A politikai rezsim bukása után a hadsereg helyiségeket tart fenn a múzeumban, a hírek szerint a katonai rendőrség emberei március elején több tüntetőt megkínoztak az épületben. Megfigyelők felhívták a figyelmet arra, hogy a múzeum ilyen célú használata súlyos következményekkel járhat, és többek közt a műkincsek védelméről szóló nemzetközi megállapodások megszegését jelenti.

“Igazságtalan kampány” áldozatának mondta magát Hoszni Mubarak megbuktatott egyiptomi elnök az al-Arabíja arab hírtelevízióban vasárnap sugárzott hangos üzenetében, s azt bizonygatta, hogy sem neki, sem feleségének nincsenek javai vagy számlái külföldön. “Nem hallgathatok a rágalmazó kampányok, valamint a magam és családom jó híre és becsülete elleni támadások láttán” – mondta az exállamfő, aki – a távozását követelő nagy tüntetések hatására – két hónapja, február 11-én mondott le hivataláról. Mint hozzátette, “sokat szenvedett az igazságtalan kampánytól”. A hatalomból való távozása óta ez volt Mubarak első megszólalása a közvélemény előtt. Az új egyiptomi hatóságok egyébként bejelentették, hogy bizottságot hoztak létre Mubarak és családja vagyoni helyzetének vizsgálatára.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik