Reinhard Olt, a konzervatív német napilap Magyarország-szakértője, az írás bevezetőjében arra mutatott rá, hogy Orbán Viktor szerint az új alkotmány elfogadásával az ország “megújulásának fontos pontjához” ér. Utalt arra, hogy a parlamentnek még ebben az évben kell elfogadnia az új alaptörvényt, amely a kommunista időkből származó eddigi alkotmányt váltja fel.
Olt szerint Magyarországon a két, megközelítően egyformán nagy, egymást megbénító politikai tábor között kialakult patthelyzet a hatályos alkotmányból való kiábránduláshoz vezetett.
Orbán az új alaptörvényben annak a forradalomnak az eredményét látja, amelyről a 2010 tavaszán aratott földcsuszamlásszerű választási győzelme után beszélt – írta Olt. Ezzel szemben az ellenzéki szocialisták és az LMP az alkotmányozást “ideológiailag vezérelt, alkotmányjogi államcsínynek” tekintik. Ezért nem képviseltették magukat az alkotmány-előkészítő bizottságban, de saját javaslatot nyújtottak be. A “szélsőjobboldali” Jobbik azzal vádolja Orbánt, hogy visszaél kétharmados hatalmával.
Olt utalt arra, hogy a alkotmányjogászok is bírálják a tervezetet, mert azt “a Fidesz hatalmát erősítő eszköznek” tekintik. A cikkíró utalt arra, hogy egy erősen vitatott pontban, a gyermekek után az anyáknak járó pluszszavazat biztosítását illetően a Fidesz már visszakozott. Reinhard Olt szerint vitatott az alkotmány preambuluma is.
Megemlítette, hogy néhány, a jelenlegi állapotokhoz képest különösen mélyreható és korábban előirányzott változtatás nem került be a tervezetbe, miután azokat a kormánypártok vezető politikusai is megkérdőjelezték.
Olt utalt arra is, hogy az ellenzéki MSZP szerint népszavazás nélkül az alkotmány nem lesz legitim. Ezzel szemben a kormánypártok azon a véleményen vannak, hogy a nemzetközi gyakorlatban nem szükséges a referendum az alkotmány megerősítéséhez. Emlékezetett, hogy az elmúlt két évtizedben Európában 23 új alkotmány lépett hatályba, és ezek közül 13-at a törvényhozás hagyott jóvá, és csak 10-et erősítettek meg népszavazással. Továbbá emlékeztetett arra is, hogy 1994 és 1998 között a kétharmados többséggel kormányzó szociálliberális koalíció szüntette meg az alkotmány népszavazással való megerősítésének korábban alkotmányjogilag rögzített követelményét.
