Korábban az orosz sajtó már jelentette, hogy Oroszország legkésőbb 2015-ig járőrökkel, valamint a Jeges-tengeren hadihajókkal és tengeralattjárókkal szándékozik alátámasztani érdekeit a térségben, és igényeit szükség esetén kész katonai erővel is megvédeni. Oroszország be akarja bizonyítani, hogy északi-sarkvidéki kontinentális talapzata kiterjedtebb az eddig feltételezettnél, s ez további természeti kincsek kiaknázását teszi lehetővé. Az ennek alátámasztását szolgáló kutatások jelenleg folynak, s eredményüket Moszkva mielőbb benyújtani szándékozik az ENSZ illetékes szervezetéhez.
Az orosz Nemzetbiztonsági Tanács az országnak az Északi-sarkvidéket illető, 2020-ig szóló politikáját 2008-ban rögzítette, s erre a dokumentumra hivatkoztak az Interfax forrásai az új dandár felállításával kapcsolatban. A tervezet ugyanis előirányozza, hogy Oroszország a legközelebbi években csapatokat állít ki a térségben, amelyek „képesek a katonai biztonság garantálására különféle katonai-politikai körülmények között”.
A dán, az orosz és a norvég külügyminiszter a grönlandi tárgyalást követő hajókiránduláson. Jan-Morten Bjornbakk/MTI/EPA
Az Északi-sarkvidék különböző részeire Dánia, Kanada, Norvégia, Oroszország és az Egyesült Államok tart igényt, s az öt állam 2008-ban Grönlandon kötelezettséget vállalt a területi vita békés rendezésére. A benyújtandó bizonyítékok alapján a döntést az ENSZ Tengerjogi Bizottságának kell meghoznia. A környezetvédők óva intenek a sarkvidék gazdasági kizsákmányolásától. Attól tartanak, hogy az érintett országok „hatalmas bányává” változtatják a térséget, s ez esetleg katasztrofális következményekkel jár a környezetre.
