A település Tripolitól 750 kilométerre délre fekszik, és annak a líbiai törzsnek a központja, amelyből Kadhafi is származik. Musza Ibrahim líbiai kormányszóvivő szerint a várost most először, Tripolit, Zuvarát, Miszratát és Szirtét pedig folyamatosan támadják a velük ellenséges koalíció repülőgépei, elsősorban repülőtereket vesznek célba. Az észak-afrikai ország kormányának szóvivője azt is bejelentette, hogy egy kis halászkikötőt is megtámadtak hétfőn a nyugatiak a fővárostól 27 kilométerre nyugatra.
A politikus szerint a támadásokban számos civil meghalt, különösen Szirte városának polgári repülőterén. Kadhafi is a Tripolitól 360 kilométerre keletre lévő városban született.
Ibrahim figyelmeztette Európát, hogy mostantól az afrikai menekültek áradatával is számolnia kell, mivel egy legyengített állam nem tudja figyelni határait. Azt mondta, az elmúlt napokban afrikai emigránsok százai indultak illegálisan Líbiából a Földközi-tengeren Európa felé. Pénteken Moamer Kadhafi még csak arra figyelmeztette az EU-t, hogy országa leállíthatja erőfeszítéseit a menekültek visszatartására, vasárnap már az állami televízió idézett egy vezetőt, aki szerint Líbia többé nem működik együtt Európával annak határai védelmében.
Jóváhagyta a katonai beavatkozást a brit parlament
Hatalmas többséggel hagyta jóvá hétfő este a brit parlament a brit fegyveres erők részvételét a Líbiával kapcsolatos ENSZ-határozat betartatásában.
A törvényhozás alsóháza éjszakába nyúló, hat és fél órás vita után 557-13 arányban fogadta el a konzervatív-liberális kormánykoalíció által kért támogató indítványt. Ez azt jelenti, hogy az ellenzéki Munkáspárt alsóházi frakciója is csaknem teljes létszámban felsorakozott a kormány mögött a brit haderő líbiai beavatkozásának ügyében.
A vita során David Cameron miniszterelnök biztosította a képviselőket arról, hogy a líbiai bevetés különbözik az iraki hadjárattól. Kijelentette: jelen esetben nem arról van szó, hogy “bemegyünk egy országba, megdöntjük a kormányát, és magunkra vesszük a felelősséget mindenért, ami azután következik”.
Cameron szerint a líbiai beavatkozás célja a lakosság megvédése és az esély megteremtése arra, hogy a líbiai nép dönthessen saját sorsáról.
Kadhafi mégsem lehet célpont
A konzervatív párti kormányfő a hétfő esti alsóházi vitában lezárta a politika és a brit hadvezetés között kibontakozott, komoly feltűnést keltő nyilvános szóváltást abban a kérdésben, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető is törvényes célpontja lehet-e a katonai támadásoknak. Cameron kijelentette: véleménye szerint Líbiának “meg kell szabadulnia Kadhafitól”, ám az ENSZ-határozat korlátozott cselekvési kört jelölt ki, és nem ad törvényes felhatalmazást Kadhafi katonai erővel történő eltávolítására a hatalomból.
Meg nem nevezett brit kormányforrások Sir David nyilatkozata után röviddel mindazonáltal arról tájékoztatták a BBC-t, hogy a vezérkari főnök álláspontjával ellentétben a Líbia ügyében hozott, 1973-as számú biztonsági tanácsi határozat lehetőséget nyújt Kadhafi célponttá nyilvánítására, ha a líbiai vezető fenyegetést jelent az ország polgári lakosságára.
Cameron azonban a hétfői alsóházi vitában egyértelműen a vezérkari főnök álláspontját támogatta ebben a kérdésben. A kormányfő a vitanapot megnyitó beszédében kijelentette, hogy a szövetségesek fegyveres beavatkozása nélkül “véres tömegmészárlás” történhetett volna Bengáziban, a felkelők kelet-líbiai központjában, és ezt valószínűleg “az utolsó pillanatban” sikerült megakadályozni. Cameron közölte azt is, hogy a hadikoalíció hétfőre “jórészt semlegesítette” a líbiai légvédelmet, és ennek eredményeként a repüléstilalmi övezet “gyakorlatilag létrejött” Líbia légterében.
A miniszterelnök elmondta a képviselőknek, hogy a brit királyi légierő (RAF) Typhoon típusú vadászgépei, amelyeket dél-olaszországi támaszpontokra telepítettek, “25 percnyi repülési időre Líbiától”, hétfőtől bekapcsolódtak a líbiai repüléstilalom betartásának ellenőrzésébe.
A katonai célpontok támadásában az RAF Tornado GR4 vadászbombázói vesznek részt; ezek a gépek a kelet-angliai Norfolkban lévő támaszpontjukról szállnak fel. Egy-egy ilyen bevetés repülési távolsága összesen 4800 kilométer. A brit légierő bombázói a Falkland-szigetekért 1982-ben Argentínával megvívott háború óta nem vettek részt ilyen nagy távolságú bevetéseken.
A tengerről a királyi haditengerészet egyik Trafalgar osztályú tengeralattjárója kapcsolódott be a támadásokba, Tomahawk robotrepülőgépek indításával.
Visszafoglalták Miszrátát
A Kadhafi líbiai vezetőhöz hű katonaság visszafoglalta a felkelőktől Miszráta nyugat-líbiai várost – jelentette hétfőn az al-Arabija hírtelevízió kormányforrásokra hivatkozva.
További hírt nem közöltek és az elégtelen hírközlési körülmények miatt az értesülést nem lehetett azonnal ellenőrizni.
Korábban a város lakói elmondták, hogy a Kadhafi-erők tüzet nyitottak a felkelők kezén lévő városban gyülekezett fegyvertelen tömegre, és polgári személyeket élő pajzsként használtak fel a légitámadások idején. A szóvivő azt is mondta, hogy még folyik “a terrorista elemek” felkutatása.ó
Rendkívüli ülést tart az ENSZ
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn zárt ajtók mögött úgy határozott, hogy Líbia kérésére csütörtökön rendkívüli ülésen foglalkozik Tripoli panaszával, amely szerint az észak-afrikai ország külföldi összeesküvés célpontjává vált.
A líbiai külügyminiszter a testület sürgős összehívását kérte szombaton arra hivatkozva, hogy “országát agresszió érte Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok részéről”. Az üzenetben a líbiai vezetés a békére és a nemzetközi biztonságra való fenyegetésnek minősítette a hadműveletet, és kérte, hogy a rendkívüli ülés határozatban állítsa azt le. A hétfői döntésről egy neve elhallgatását kérő ENSZ diplomata számolt be.
