A kelet-szlovákiai rendőrség szóvivője, Jana Demjanovicová szerdai közlése szerint az egyik diákot azonosítás után engedték el, mert a rendőrség az ő ruházatát végül is rendben találta.
A másik két fiatalembert azonban kihallgatták, és az alapvető emberi jogok elnyomását szorgalmazó csoportok népszerűsítése és támogatása miatt szabadlábon eljárást indítottak ellenük. A hatályos szlovák törvények szerint ezért a két fiatalembert hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti.
Egy miskolci középiskola – az MTI értesülései szerint a Kós Károly Szakközépiskola – diákjai kiránduláson vettek részt Szlovákiában, elmentek a szlovákiai magyarság egykori politikai vezetője, Esterházy János mellszobrának avatására is a Csáky-Dessewffy palota udvarára, amely a kassai Major család tulajdonában van.
Az avatást követően Kassa Fő utcáján igazoltatta a rendőrség a középiskola három tanulóját, miután olyan ruházatot viseltek, amelyen a rendőrök feltételezése szerint szélsőséges jobboldali szervezet jelképei voltak.
A kassai Esterházy János emlékünnepséget egyébként szlovák szélsőségesek egy csoportja szlovák zászlót lobogtatva bekiabálással és énekléssel zavarta meg. Peter Kalmus kassai képzőművész megpróbálta toalettpapírba csomagolni a mellszobrot, amit a részvevők megakadályoztak. Kalmus a dulakodás közben a földre esett, de semmi baja nem történt.
A kassai Esterházy-mellszobor felállítása ellen a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) ismételten tiltakozott, míg Richard Rasi, a város főpolgármestere egyet nem értését fejezte ki.
A Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének hivatalos állásfoglalása szerint nem felel meg a valóságnak, hogy Esterházy János bosszú áldozatául esett, és a háború utáni elítélése törvénytelen volt. “Esterházy mint kisebbségi politikus az I. Csehszlovák Köztársaság idején tartósan a csehszlovák állam és annak demokratikus berendezkedése szétverésén munkálkodott. E cél érdekében nemcsak a budapesti kormánnyal, de a náci németekkel is hírszerzői együttműködést folytatott” – áll a dokumentumban.
