Azokat a legveszélyesebb reaktorokat kellene az első lépésben leállítani, amelyek 1980 előtt épültek, illetve amelyeknek nincs külső védőburkolatuk, vagy pedig az úgynevezett forróvizes reaktorok típusába tartoznak – jelentette ki Rebecca Harms, a zöldek európai parlamenti (EP-) frakciójának társelnöke szerdán Brüsszelben.
Harms bírálta Günther Oettinger energiaügyi EU-biztos előző napi bejelentését, miszerint az európai atomerőművek biztonsági ellenőrzésének – az úgynevezett “stressz tesztnek” – a kritériumait a nyárra kívánják kidolgozni. Harms szerint addig nem szabad várni. Megjegyezte, hogy a “stressz teszt” az atomerőművek esetében nem túlzottan szerencsés kifejezés, azt a bankok állóképességének mérésére találták ki – írja az MTI. A zöldpárti politikus úgy véli: az elmúlt időszakban csak mérsékelt előrelépés volt az atomerőművek tervezése során abban, hogy figyelembe vegyék az egyedi környezeti kockázatokat.
Rebecca Harms szerint az azonnal leállítandó erőművek közé tartozik a szlovéniai Krsko, a csehországi Temelín, valamint öt francia atomerőmű. A zöldpárti politikus követelte azt is, hogy visszamenőlegesen vizsgálják meg a bulgáriai Belene és a szlovákiai Mochovce építési engedélyét.
El kell kerülni a pánikot
Mindamellett, hogy az európai politikai szereplőknek támogatásukról kell biztosítaniuk a japán atombaleset áldozatait, arra is egyaránt kell törekedni, hogy Európa lakossága is megkapja a szükséges mennyiségű és minőségű tájékoztatást – fogalmazott Herczog Edit az EP Ipari, Kutatási- és Energiaügyi Bizottsága keddi ülésén. A bizottsági ülés vendége volt Günther Oettinger, az EU energiabiztosa.
A képviselő elmondta, hogy a Japán iránti szolidaritás kifejezése, valamint a gyors és hatékony segítségnyújtás mellett a legfontosabb, hogy lakosság pontos tájékoztatásával elkerüljük a pánikot Európában. Nemcsak a tagállamoknak kell tehát arra törekednie, hogy a legjobb képességeik szerint kézben tartsák a saját területükön működő atomlétesítményeik folyamatait, de az Európai Bizottságnak és a soros elnökségnek is vannak feladatai – olvashatjuk az MSZP Európai Parlamenti Delegációja közleményében.
Az esetleges sugárzásveszély miatt védőruházatot vásárolnak az emberek Japán fővárosában egy szakboltban. Fotó: MTI / EPA / Everett Kennedy Brown
Herczog Edit szerint ugyanis a legsürgetőbb feladat, hogy szakértők megkérdezésével a lehető leggyorsabban összeálljon a lakosságot tájékoztató szakmai anyag, amely korrekt módon elemzi a helyzetet, felvázolja a kockázatokat, és segít meghozni a döntéseket. Az EU csúcsszerveinek további feladata, hogy tárgyalásokat kezdjen a világ atomenergetikai szervezeteivel, ügynökségeivel a vészhelyzet mielőbbi megoldása érdekében.
“Hosszú távon az EU és a világ nukleáris biztonságának növelése a cél” – tette hozzá Herczog, aki szerint ezt nemcsak az eddigieknél részletesebb kockázatelemzés segítheti elő, de az is, ha idejében meg tudjuk akadályozni a hasonló vészhelyzeteket követő politikai “láncreakciót”.
Peking felülvizsgálja az atomerőműveket
A kínai kormány felfüggesztette az atomerőművek építésének engedélyeztetését, egyben biztonsági felülvizsgálatot rendelt el a már működőknél – derül ki az államtanács szerdai közleményéből.
Kínát és a kínaiakat élénken foglalkoztatják a japán történések; a kormány, az illetékes hivatalok és a média igyekeznek a rendelkezésre álló információkat, mérési eredményeket, meteorológiai előrejelzéseket megosztani a közvéleménnyel, megnyugtatni az embereket, hogy biztonságban vannak, a veszélyeztetett japán területen lévő kínaiakat pedig hazaszállítják.
