Az 1991-es tragikus események huszadik évfordulója “új lehetőségeket” kínál a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésére – tette hozzá a miniszter, aki közelgő, február eleji moszkvai látogatásán fel akarja vetni a kártérítések kérdését.
Vilnius 1990 márciusában szakított Moszkvával, s ez megadta a jelet a Szovjetunió széteséséhez. Az utóbbi gazdasági blokáddal próbálta újra ellenőrzése alá vonni Litvániát, majd amikor ez nem sikerült, páncélosokat küldött Vilniusba.
1991. január 13-án a szovjet hadsereg megtámadta a vilniusi tévétornyot, valamint a nemzeti tv- és rádióközpontot. Az akcióban 14 civilt megöltek, körülbelül 700 – más forrás szerint ezer – tiltakozó megsebesült. A parlament elleni támadásnak tüntetők tízezrei állták útját: barikádokat emeltek és élőláncot alkottak az épület körül.
A 14 fegyvertelen civil meggyilkolása nagy nemzetközi felháborodást váltott ki, s megerősítette a balti függetlenségi törekvések nyugati támogatását. Moszkva 1991. szeptember 6-án ismerte el önálló államként Észtországot, Lettországot és Litvániát. Jó három hónappal később felbomlott a Szovjetunió.