A köztársasági elnököt, aki előző nap érkezett Londonba, hétfőn, kétnapos látogatásának befejező napján Helene Hayman, a brit törvényhozás felső kamarájának, a Lordok Házának elnöke, majd John Bercow, az alsóház elnöke fogadta.
Tárgyalásai után, a brit parlament épületében az államfő magyar újságíróknak elmondta: a megbeszéléseken talán az elmúlt időszak pénzügyi-gazdasági válságáról esett a legtöbb szó. Partnereivel egyetértettek abban, hogy a válság után “semmi sem lesz ugyanolyan, mint korábban volt”, az európai gazdaságot “regulázni kell”, és biztos alapokra kell helyezni. Több tervezett intézkedés éppen a soros magyar EU-elnökség idején esedékes – hangsúlyozta Schmitt Pál.
Az MTI kérdésére, hogy mi volt a brit tárgyalópartnerek véleménye azokról a politikusi és elemzői javaslatokról, amelyek szerint a válság nyomán szorosabbra kell vonni az EU-integrációt, és ezzel együtt szélesíteni is kell, a köztársasági elnök kijelentette: mindkét ház elnöke arról beszélt, hogy a két folyamat egymástól nem elkülöníthető, hanem szervesen illeszkedik egymáshoz. Ez nem új: hol az integráció mélyítése, az együttműködés erősítése, hol a bővítés kérdése kerül előtérbe. Most azonban mindenképpen ismét a mélyítés, a kohézió, a megannyi közös politika erősítése van napirenden, de a bővítés sem szorult a háttérbe: ezzel összefüggésben a londoni tárgyalásokon szóba került Horvátország, sőt Törökország uniós felvételének kérdése is – mondta a magyar köztársasági elnök.
Az MTI kérdésére, hogy mi a véleménye Teodor Baconschi román külügyminiszter hétfőn Londonban megjelent nyilatkozatáról, miszerint Románia a magyar EU-elnökség idején döntést szeretne a schengeni övezetbeli román tagságról, Schmitt Pál kijelentette, hogy ezt “mi is szeretnénk … mi is azon (a véleményen) vagyunk, hogy ha teljesítik az egyébként elég szigorú feltételeket, akkor Romániának és Bulgáriának helye van Schengenen belül”.
Baconschi a Financial Times című londoni gazdasági-politikai napilapban hétfőn megjelent nyilatkozatában azt mondta: Románia “elvégezte házi feladatát” annak érdekében, hogy csatlakozhasson az EU belső határellenőrzés nélküli övezetéhez, és felkészültségének szintjét nem kevesebb mint hét értékelő misszió igazolta. Így Romániának jogos politikai célja, hogy döntést lásson schengeni csatlakozásáról a soros magyar EU-elnökség idején – mondta a brit lapnak a román külügyminiszter.
Schmitt Pál a parlamenti elnökökkel tartott hétfői találkozója után elmondta: a megbeszéléseken szó esett a magyarországi médiatörvényről is. “Tájékoztatást kaptam az alsóház vezetőjétől, hogy itt is komolyan veszik a média teljes szabadságát, a sajtószabadságot, de itt is komoly szabályok vannak a fiatalkorúak védelmére, az emberi méltóság védelmére, a gyűlöletbeszéd kiiktatására, a takarékosságra” – fogalmazott a köztársasági elnök.
A nap folyamán interjú jelent meg Schmitt Pállal a BBC brit közszolgálati médiatársaság hírhonlapján. A BBC tudósítójának arra a kérdésére, hogy el tudna-e képzelni roma származású magyar államfőt, Schmitt Pál az interjúban kijelentette: “rendkívül tehetséges emberek vannak a romák között … igen, el tudom képzelni”.
