PID eljárásnak nevezik azt az előzetes genetikai vizsgálatot, amelyet olyan mesterségesen megtermékenyített embriókon végeznek, amelyek esetében feltételezhető, hogy a szülők genetikailag kódolt betegségeit öröklik. Az eljárás során a mesterségesen megtermékenyített – de már a potenciális életet magukban foglaló – embriók közül a legegészségesebbet választják ki, és ültetik be az anya méhébe, a többit pedig megsemmisítik. A PID („Präimplantationsdiagnostik”) eljárás olyan súlyos betegségek elkerülésében segíthet, mint a Down-szindróma – amely a terhesség későbbi fázisában abortuszhoz vezethet – bioetikai szempontból mégis kényes területnek bizonyul, hiszen az eljárás során embriók elpusztítására is sor kerül.
2010 július: fordulópont a szabályozásban
Németországban az embriók élethez való jogán alapuló elv következtében a PID eljárás alkalmazása egészen 2010 nyaráig tilos volt. Ennek ellenére volt olyan nőgyógyász, aki a törvény hiányos értelmezése miatt már korábban is végzett genetikai teszteket a beültetésre váró embriókon. Az orvos tisztában volt vele, hogy a bioetikai jog szempontjából határterületnek minősíthető eljárást alkalmaz. 2006 januárjában ezért végül ő maga önként jelentkezett a bíróságnál, és kérte, hogy jogi szakemberek tisztázzák az általa alkalmazott eljárás bioetikai és jogi összefüggéseit és következményeit. A döntést megelőzően hosszasan folyt a vita a jogi intézmények keretein belül a PID szabályozásáról. 2009-ben pedig még az a bírósági döntés született, hogy az eljárást alkalmazó nőgyógyász a klinikai teszt elvégzésével éppen az embriók jogait védő jogszabályt („Embryonenschutzgesetz”) sérti meg.
A legfelsőbb bíróság 2010 nyári értelmezése fordulópontot hozott a szabályozásban. Az akkori döntés értelmében a törvény csak az embriókkal történő kereskedelmet és a tudományos célú kísérletezést tiltja, de a genetikailag örökíthető betegségek szűrése céljából végzett orvosi tesztelést a továbbiakban már nem. A legfelsőbb bíróság döntése azonban csak újabb űrt hozott a szabályozásban, és rávilágított arra, hogy egy új, a PID eljárás aktuálissá vált kérdéseit világosan szabályozó törvényre van szükség.
Társadalmi vita robbant a nyári bírósági döntést követően
A lipcsei legfelsőbb bíróság nyári döntését követően széles körű társadalmi vita bontakozott ki a PID eljárás bioetikai összefüggéseiről, amely során politikusok, orvosok és az egyház képviselői is megszólaltak. A PID eljárást illető kritikák egyik legfontosabb érve az, hogy azon embriók esetében, amelyek nem kerülnek kiválasztásra – vagyis a szelekciós eljárás során megsemmisülnek – az élethez való jog sérül. A nemzetközi jog szempontjából is komoly dilemma elé állítja a szakértőket a PID eljárás alkalmazása. Az embrió a német alkotmány értelmezésében ugyanis már embernek számít, és ennek következtében rendelkezik is a méltó emberi élethez való joggal, illetve az alapvető emberi jogokkal. A nemzetközi jogi helyzetet azonban az is bonyolítja, hogy Németország, amikor aláírta az ENSZ-nek “A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt”, kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben törekedni fog a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának elősegítésére. Nem nehéz észrevenni azt a nemzetközi jogi szempontból paradox helyzetet, ami a PID eljárás engedélyezése és ezen konvenció közötti ellentmondásból fakad.
A legfőbb ellenérvek és ellenzők
A PID eljárást kritizálók attól is tartanak, hogy az eljárás esetleg a későbbiekben nemcsak a betegségek megelőzésének érdekében alkalmazzák majd, hanem olyan kérdések eldöntésében is lehetségessé válik a beavatkozás, amikor a szülők a megszületendő gyermek nemét szeretnék meghatározni. Azt is elképzelhetőnek tartják a kritikusok, hogy az eljárás a jövőben olyan szelekcióhoz vezethet, amely során a szülők a számukra legkedvesebb és legelőnyösebb – azaz a tökéleteshez közelítő – tulajdonságokkal rendelkező embriót választják ki. A legnagyobb veszélyt szakértők és társadalomtudósok is abban látják, hogy a laboratóriumi körülmények között megtermékenyített, a „tökéleteshez” egyre közelebb álló embriók létrehozása a jövőben újabb diszkriminációra és rasszizmusra ad majd alapot.
Az egyházak állásfoglalása egyértelmű. A katolikus kánon szerint az élet abban a pillanatban kezdődik, amikor a petesejt a hímivarsejttel egyesül. A katolikus egyház logikájából tehát egyértelműen következik, hogy egy gyermek megölése ugyanolyan súlyos bűn, mint a mesterségesen megtermékenyített petesejt vagy az abból kifejlődő embrió elvetése, amiben már, a katolikus tanítás szerint, benne van a potenciálisan megszülető élet.
Mivel az érme másik oldalán érdemes azt is figyelembe kell venni, hogy a szülők, akik a mesterséges megtermékenyítés mellett döntenek, egészséges gyermeket szeretnének a világra hozni. Ennek fényében sokan inkább arra hajlottak a vita során, hogy világos határokkal rendelkező törvény szülessen a PID szabályozására.
A vita az ősszel a politikai életben is robbant
Az ősszel a politikai élet képviselői is egyre komolyabban kezdtek el a PID-vel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozni. Angela Merkel egyik nyilatkozatában ugyanis kategórikusan elutasította a PID eljárás törvényes engedélyezését. Ebben az álláspontjában azonban sem a koalíciós partnerének tagjai között, de még saját pártján belül sem talált egyértelmű támogatottságra.
Peter Hintze, a CDU Észak-Rajna-Vesztfália budestagbeli tartományi csoportjának vezetője egyértelműen a szabályozás megtiltása ellen állást foglalva a következőképpen nyilatkozott: „Egy nőt arra kényszeríteni, hogy a genetikai betegséget magában hordozó embriót fogadjon be a méhébe, a jelenlegi alkotmányos rendnek mond ellent”. Peter Hintze véleményéhez csatlakozott a kereszténydemokrata (CDU/CSU) családügyi miniszter, Kristina Schröder is, aki más nyugat-európai országok szabályozását venné kiinduló pontnak, és véleménye szerint „Franciaországhoz vagy Dániához hasonló szabályozást kellene Németországban is életbe léptetni”.
Decemberre megszületett a megegyezés
A vita még az ősz végén is egyértelműen kiélezettnek tűnt, de a felek abban egyetértettek, hogy közös megoldást kell találni a felmerült kérdésekre. Ennek fényében decemberben összeült egy a kereszténydemokrata (CDU) Peter Hintze, a szociáldemokrata (SPD) Carola Reimann és a liberális (FDP) Ulrike Flach bundestagbeli képviselőkből álló bizottság. A pártok közötti egyeztető bizottság által a németországi embriótörvény megújításáról szóló tervezet értelmében a PID Németországban nem lesz engedélyezett, és csak akkor lesz megengedett, „ha a szülők genetikai adottságából következően fennáll az esélye annak, hogy a megszületendő gyermek genetikailag örökíthető betegséggel rendelkezik majd” – nyilatkozta Carola Reimann.
Az indoklás hátterében az áll, hogy amennyiben a genetikailag örökíthető betegséget még a terhesség során felfedezik, akkor engedélyezett a késői abortusz, és ebben az esetben a betegség szintén az embrió megsemmisüléséhez vezet. A késői abortusz azonban mind lelkileg mind fizikailag különösen megterhelő az anyáknak, és az előzetes genetikai vizsgálattal éppen ezt súlyos megterhelést lehetne elkerülni.
A törvénytervezetben a politikusok végül lemondtak arról, hogy egy katalógust állítsanak össze a PID-t indokló betegségekről. A szakértők véleménye szerint ez éppen azt akadályozná meg, hogy minden esetben egyéni döntés szülessen, másrészről pedig nyomás alá helyezné a szülőket döntésükben. A jövőben a PID eljárást speciális humángenetikai tanácsadó központokban fogják orvosok végezni. A vizsgálat engedélyezéséhez szükség lesz az édesanya jóváhagyására, illetve egy etikai bizottság beleegyezésére is.
