A havilap a Wikileaks honlapon megjelent iratok alapján több témakört is részletesen elemzett az orosz külpolitika szempontjából, s a magyarországi táviratok a 2008-as grúz-déloszét háborúval kapcsolatban közzétett dossziéban olvashatók. A táviratok szövegét Magyarországon elsőként a Magyar Nemzet című napilap ismertette szerdán.
Az egyikben az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége arról tájékoztatja a washingtoni illetékeseket, hogy az amerikai álláspontról – amely egyebek mellett Oroszország grúziai katonai akciójának az Észak-Atlanti Tanács (NAC) általi éles elítélését követelte -, tájékoztatták Hamikus Vilmost, a külügyminisztérium politikai államtitkárát (valójában a tárca volt főosztályvezetőjét – a szerk. megj.), aki egészében egyetértett azzal, hogy fegyverszünetre és az ellenségeskedés beszüntetésére van szükség, de úgy vélekedett, hogy az Európai Unió részéről nem várható éles bírálat.
“Hamikus azt mondta, jó lenne, ha a NATO és az EU reagálása a lehető legnagyobb mértékben hasonlatos lenne, és úgy vélte, Moszkva éberen keresi a két szervezet közötti esetleges réseket, hogy később kihasználhassa azokat. Magyarország jelenleg dolgozza ki pozícióját a NAC augusztus 11-én esedékes, valamint az EU-külügyminiszterek Általános ügyek és külkapcsolatok tanácsa (GAERC) augusztus 13-án tartandó ülésére” – szól a távirat.
Az amerikai diplomata – Jeff Levin – jelentésében idézte Hamikust, aki “érzékeltette: Oroszország azon dolgozik, hogy kellő diplomáciai és földrajzi teret teremtsen a manőverezéshez, hogy előnyös helyzetet alkudjon ki magának Grúziában. Az államtitkár rámutatott, hogy az orosz kül- és biztonságpolitikának csak előnyös, ha két potenciális NATO-tagállam – Grúzia és Ukrajna – ilyen, csatlakozási szándékaikat akadályozó bonyodalomba kerül”.
A magyar diplomata egyetértett abban, hogy az orosz válasz (a Dél-Oszétia elleni grúz támadásra – a szerk. megj.) igen aránytalan volt. Úgy vélte, Magyarország nem fog tiltakozni a kemény szóhasználat ellen, rámutatott viszont, hogy ezt várhatóan megteszik a szokásos tagok – Olaszország és Németország.
A másik távirat három nappal később, augusztus 14-én kelt, és arról számol be, hogy a diplomaták eljuttatták az amerikai álláspontot Faller Jenő és Hamikus Vilmos külügyi államtitkároknak (az utóbbi akkori beosztása helyesen főosztályvezető – a szerk. megj.) valamint Banai Károlynak, a kormányfő külpolitikai és biztonsági tanácsadójának. Jelentést tesz arról, hogy Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövet szóvá tette a minisztériumban, hogy Moszkva “nem boldog a magyar külügyminisztériumi nyilatkozat tényével és időzítésével, de egészében mérsékeltnek tekinti”. “Az orosz nagykövetet olyannyira felbőszítette az ellenzéki Fidesz nyilatkozata, hogy “erkölcstelennek nevezte azt” – szól a távirat.
Banai Károly úgy foglalt állást, hogy a magyar álláspont igen szilárd, amennyiben a Grúzia szuverenitása és területi épsége nem vonható kétségbe, s hogy az orosz válasz aránytalan volt. Úgy vélte azonban, hogy Grúzia egyértelműen elszámította magát, de az orosz válasz “rosszabb volt”. Fontosnak mondta, hogy az NATO és az EU egyformán reagáljon, de mellett érvelt, hogy fenn kell tartani a kapcsolatot az oroszokkal.
A táviratot jegyző diplomata így értékelte a magyar álláspontot: “Magyarország úgy hiszi, egy táborban van az Oroszországgal szemben kemény álláspontra helyezkedőkkel, de az ‘egyensúlyra’ és ‘kommunikációra’ való törekvésük elválasztja őket a keményebb vonalat követő szomszédoktól”.
Végül az amerikai diplomáciai távirat szól arról, hogy a magyar fél az összegyűjtött segély Grúziába szállításához kért segítséget, és idéz a magyar külügyminisztériumi nyilatkozatból, valamint a Fidesz nyilatkozatából.
AJÁNLOTT LINKEK:
WikiLeaks: Nyugat-Európa is megkapta a magáét (Kitekintő.hu)
