A 28 NATO-ország állam-, illetve kormányfője – a lisszaboni NATO-csúcsértekezlet második napján – a NATO-Oroszország Tanács keretében találkozott Medvegyevvel. Ez volt az első találkozó az orosz államfővel ilyen keretek közt azóta, hogy a 2008 augusztusi orosz-grúz háború lehűtötte a kapcsolatokat.
A NATO azt javasolta, hogy vizsgálják meg az együttműködés lehetőségét és indokoltságát a NATO által megteremtendő európai rakétavédelmi rendszer és az orosz rakétavédelem között. Az ajánlat tehát arra irányult, hogy első lépcsőben üljenek le a szakértők, és tekintsék át, mit lehet és érdemes kivitelezni a rakétavédelmi együttműködésben.
Ezt Medvegyev elfogadta, ám több médiakommentátor azt emelte ki lisszaboni beszámolójában: az orosz elnök nem mondta ki azt, hogy az orosz rakétavédelem ténylegesen hozzákapcsolódik majd a NATO ma még csak megteremtendő rendszeréhez.
A NATO elképzelései azonban – korábbi közlések szerint – nem is azt célozták, hogy az orosz rakétavédelmi rendszer integrálódjon a NATO-éval. A NATO tervei szerint is két külön rendszer maradna a NATO- és az orosz szisztéma, és az oroszok nem kaphatnak működtetési jogosítványokat a NATO-rendszerben. Adatcseréről azonban lehet szó, annak érdekében, hogy “mindenki tisztábban és szélesebben lássa, mi a helyzet az égbolton” – fogalmazott a NATO-csúcson az észak-atlanti szervezet egyik diplomatája.
Rasmussen mindenesetre “egy napon” elképzelhetőnek tartja – mint fogalmazott – “az együttműködést rakéták lelövésében”.
A NATO és Oroszország biztonsága “oszthatatlan” – jelentette ki a NATO-főtitkár az ülésen, mintegy megadva az alaphangot a NATO és Oroszország közötti, alapvetően megváltozott viszonyhoz.
Bejelentette azt is, hogy előrelépés történt azoknak a NATO-kéréseknek az ügyében, amelyek az Afganisztánnal kapcsolatos orosz támogatás erősítését célozzák. Konkrétan az orosz területen áthaladó vasúti utánpótlás-szállítással kapcsolatos témát említette.
