A NATO-csúcsértekezlet résztvevői délelőtt – kiegészülve az ISAF-hoz hozzájáruló húsz nem NATO-tag ország vezetőivel – úgy döntöttek, hogy ezt az átadási folyamatot és értelemszerűen a harcoló csapatok visszavonását a jövő év első felében megkezdik, és terveik szerint 2014 végére be is fejezik.
Egyes megnyilatkozások között ugyanakkor vannak bizonyos értelmezésbeli eltérések: Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár egyértelműen a harci küldetés befejezését tűzte ki célul 2014 végére, míg egy név nélkül nyilatkozó amerikai kormányzati illetékes megjegyezte: az Egyesült Államok nem vállal garanciát arra, hogy az ISAF részéről 2014 után egyetlen puskalövés sem lesz.
Obama mindenesetre arról beszélt a csúcsértekezlet végén tartott sajtótájékoztatóján, hogy Afganisztánban az elmúlt hónapokban végrehajtott csapaterősítések nyomán a nemzetközi erők szemszögéből nézve ma jobb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt. Bizakodóan szólt arról, hogy a csapatok kivonását jövő júliusban a tervek szerint meg lehet kezdeni.
Az amerikai elnök felszólította Hamid Karzai afgán elnököt, hogy tanúsítson több megértést az országában folyó katonai műveletek iránt. Karzai a minap bírálta a nemzetközi erők fellépését, mert az – mondta – sok ártatlan polgári személy életét követeli. Obama szerint bár érthető a civil veszteségek miatti megdöbbenés, Karzainak meg kell értenie: az amerikai katonák nem akarnak könnyű célpontnak bizonyulni a tálibok számára, és meg kell védeniük magukat.
Az amerikai elnök a sajtótájékoztatón méltatta a pénteken kezdődött NATO-csúcs első napján elfogadott új stratégiai koncepciót. Felszólította az amerikai republikánusokat, hogy ne akadályozzák tovább az Oroszországgal kötött START-megállapodás ratifikálását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Moszkvával való viszony megromlása több területen járhatna negatív következménnyel, így például Iránnal kapcsolatban is, hiszen Oroszország az elmúlt hónapokban nagy segítséget nyújtott az Irán elleni nemzetközi szankciós intézkedések megszigorításában – mondta Obama.