Az Országgyűlés májusban fogadta el azt a törvénymódosítást, amellyel bevezette az egyszerűsített honosítási eljárást, amely szerint akár három hónap alatt magyar állampolgárságot kaphat a kérelmező.
Az eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete, és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni – magyarázta a megjelenteknek Wetzel Tamás miniszteri biztos, aki a Magyar Szónak azt is elmondta, hogy a magyar állampolgárságot igényelni lehet az összes magyarországi anyakönyvvezetőnél, továbbá minden megyeszékhelyen, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ottani igazgatóságainál és az összes külképviseleten. Az eljárás díjtalan.
A kérelem benyújtásához szükség van a kérelmező anyakönyvi kivonatára – ha házasságban él, akkor az ezt igazoló okiratra is -, és csatolni kell egy olyan dokumentumot, amely igazolja, hogy a kérelmezőnek vannak magyar felmenői – mondta a miniszteri biztos. Ez lehet a magyar állampolgárságú szülő, nagyszülő, dédszülő születési anyakönyvi kivonata, valamilyen lelkipásztori, plébánosi igazolás, vagy valamilyen régről, a magyar hatóságok által kiállított okirat. Végül az állampolgársági kérelemhez mellékelni kell egy kézzel írt magyar nyelvű önéletrajzot is – tette hozzá.
Az egyszerűsített honosítási eljárás január 1-jétől alkalmazandó. A hét közepe óta él az a két szabadkai vezetékes telefonszám, amelyen a magyar állampolgárságot igénylők előzetesen bejelentkezhetnek, és időpontot kérhetnek kérelmük benyújtásához. Az előzetes telefonos időpont-egyeztetésre azért van szükség, mert – mint azt Korsós Tamás főkonzul nemrég egy interjúban elmondta -, nagyon nagy az érdeklődés a délvidéki magyarok körében is a kettős állampolgárság iránt, és a hivatalok szeretnék elkerülni a tolongást.
