“A magyar kormány új hiánycsökkentő intézkedéseit Orbán (Viktor) miniszterelnök két nappal azután jelentette be, hogy pártja a Fidesz a demokrácia szabályai betartásának már a látszatáról is lemondva az általa létrehozott, teljhatalmú sajtófelügyeleti szervet saját embereivel foglalta el. Bár nem valószínű, hogy a két esemény időbeni egybeesését megtervezték, a két dolog között szoros összefüggés van” – vélekedik Peter Morvay, a szerző.
Úgy véli: Az energetikai és távközlési cégek, valamint az üzletláncok további rendkívüli megadóztatása leginkább arra szolgál, hogy a kormány továbbra is elkerülhesse a reformokat és a takarékoskodást, amelyek bizonyára nem növelnék népszerűségét annyira, mint a köznép által gyűlölt nagy cégek megbüntetése.
Szerinte ugyanez érvényes a nyugdíjrendszer második pillérének tervezett likvidálására is. A magán-nyugdíjpénztárak létrehozása a közkiadások egyetlen jelentős reformja volt mindeddig, és paradox módon még a szocialista Horn-kormány vezette be azt a kilencvenes években.
“Mindezzel a Fidesz időt akar nyerni, arra számítva, hogy valami csoda folytán sikerül beindítania egy erős gazdasági növekedést, amely olyannyira megnöveli az állam bevételeit, hogy már nem lesz szükség a takarékosságra, és lesz elég pénz a választók megvételére” – véli a szerző.
Aláhúzza: “A probléma azonban az, hogy Magyarországon a gazdasági növekedés legnagyobb gátja éppen a drága és átláthatatlan állam. Ennek megreformálása nélkül minden növekedés szintén csak átmeneti lesz. Ezen a hasznos, de felületes változások, mint például az egykulcsos adó bevezetése – amelyet egyébként Orbán és társai a közelmúltig igazságtalannak minősítettek – semmit sem változtatnak.”
