Közös Pilot-project India és Oroszország között
Újdelhiben tárgyalt szombaton Anatolij Szergyukov orosz és A. K. Anthony indiai védelmi miniszter a két ország közötti katonai együttműködésről: a hangsúly a légierő közös fejlesztésén volt. India 250-300 darab „ötödik generációs” vadászrepülőgépet (Fifth Generation Fighter Aircraft) és 45 darab többfunkciós szállító repülőt vásárol – jelentette be az indiai tárcavezető. Emellett a gyártást és kutatást is együttes erővel kívánják megvalósítani egy vegyes tulajdonú vállalat keretein belül. A projektben az orosz Szuhoj és az indiai légierő-fejlesztéssel foglalkozó cég is részt vesz majd.
A megállapodás keretét a tizedik alkalommal Újdelhiben megrendezett, Indiai-Orosz Kormányközi Bizottság a Katonai Technológiai Együttműködésért (IRIGC-MTC) nevű fórum adta. Egyelőre korai összegekről beszélni Konsztantyin Makijenko, az orosz Stratégiai és Technológiai Elemző Központ vezetője szerint, mivel a konkrét szerződést csak Medvegyev elnök decemberre tervezett látogatásakor írják majd alá. Várhatóan azonban a körülbelül 100 millió dollárba kerülő vadászgépek, és 50 milliós szállítógépek együttes ára elérheti a 32 milliárd dollárt, India eddigi legnagyobb katonai beruházásává téve a projektet. 2015-re készülhetnek el az első optikai, infravörös, lézer- és radarjeleket is venni képes gépmadarak.
Nem új keletű a jó kapcsolat
A 2000-ben létrejött, a két védelmi miniszter által vezett Indiai-Orosz Kormányközi Bizottság a Katonai Technológiai Együttműködésért (IRIGC-MTC) célja a bilaterális katonai együttműködés fokozása, és a globális biztonságpolitikai kérdések megvitatása. Eddig kilenc csúcstalálkozót tartottak, felváltva Moszkvában és Újdelhiben. A két ország közötti élénk és sokoldalú kapcsolat a haditechnikai termékek és rendszerek kereskedelme mellett magában foglalja a kutatás-fejlesztés és gyártás összehangolását is. A kivitelezés az orosz Szuhoj gyártóóriás segítségével valósul meg, míg India a műszerek és szoftverek tervezésében vesz részt.
A mostani egyezség egy Manmohan Szingh indiai miniszterelnök által már tavaly decemberben Moszkvában aláírt, mintegy 200 katonai projektet tartalmazó, 2011 és 2020 között megvalósuló megállapodás része. Többek között egy orosz nukleáris tengeralattjáró 10 évi kölcsönbe adása, T-90 típusú tankok közös előállítása az indiai haderő számára és egy hiperszónikus rakéta kifejlesztése szerepel a tervekben. A két ország közös vállalkozás keretein belül már létrehozott egy szuperszónikus rakétát a hadseregnek, a légierőnek és a haditengerészetnek. A jövő hónapban egy tekintélyes orosz katonatiszt látogat Indiába, három év kihagyás után folytatják az Indra nevet viselő hadgyakorlatot és jövőre Oroszországban tartják meg a jelenlegi tárgyalások következő felvonását.
Indiát aggasztja egy szeptemberben megtartott, határvitát érintő tárgyalás Peking és Moszkva között, felismerte ugyanis törékeny pozícióját Kínával szemben. Mindez mintegy emlékeztetőül szolgál India számára, hogy az oroszoknak megvannak a saját külpolitikai partnerségi preferenciáik, és biztonságuk érdekében minden együttműködési lehetőséget nyitva akarnak hagyni. Újdelhi célja, hogy a világ sokkal több figyelmet fordítson az agresszív kínai gazdasági-politikai terjeszkedésre az Indiai-óceán térségében, emellett a múlt hónapban nukleáris töltettel rendelkező SU-30-as repülőket telepített a kínai határ közelébe, amely szintén védekezés a népköztársaság gazdasági és katonai túlsúlyával szemben.
India fegyerkezik
India megtriplázta a hadi kiadásait az elmúlt évtizedben, hogy Pakisztánt és Kínát ellensúlyozza. Az ország 126 új vadászgép vásárlását tervezi, számos amerikai, európai és orosz gyártóóriás (köztük a Boeing vagy az orosz állami repülőgépgyártó) verseng az elmúlt 15 év legnagyobb üzletét jelentő ajánlatért. Szergej Csemezov, az orosz fegyverexportőr céget kontrolláló Russian Technologies vállalat vezetője úgy tudja, Oroszország közösen építené Indiával a Szu-30-as repülőgépet, valamint további Szu-30-asok eladását tervezi.
India a jövőben még többet fog a költségvetésből katonai kiadásokra elkülöníteni, ennek jele, hogy múlt hétfőn P. V. Naik, a légierő parancsnoka bejelentette, végleg lecserélik a „repülő koporsó” nevet méltán kiérdemelt MIG 21-esekből álló flottát. Barack Obama amerikai elnök novemberre tervezett látogatásakor pedig egy újabb védelmi szerződés megkötése várható, immáron az Egyesült Államokkal. V. K. Saraswat, az Védelmi Kutatási és Fejlesztési hivatal vezetője bejelentette, jövőre bevezetik az Agni II. nagy hatótávolságú atomrakéta továbbfejlesztett változatát, az Agni II plus-t, mely a 2000 km megtételére képes elődjénél hosszabb hatótávolsággal és nagyobb tejlesítménnyel bír majd. A rakéta hordozójául szánt Szuhoj típusú repülőgépet a közös orosz-indiai BrahMos Aerospace Ltd. fejleszti ki, és egy éven belül megtörténhet az első kísérleti próbarepülés.
Felhők a partnerség egén
A Times of India szerint az Oroszországgal közös projektekre késlekedés, készlethiány, szállítási nehézségek és a költségek indokolatlan megemelkedése a jellemző, ennek ellenére évtizedeken keresztül Oroszország volt India legfontosabb katonai fegyverszállítója.
„Van pár aggasztó tényező, a legtöbbel kapcsolatban viszont sikerült dűlőre jutni. Az orosz védelmi miniszter biztosított, hogy neki is személyes érdeke, hogy kielégítő megoldást nyújtson a kellemetlenségekre” – mondta A. K. Anthony indiai védelmi miniszter.Szergyukov szerint ilyen nagy mennyiségű katonai megrendelés esetén egy kis késés előfordul, kritikus esetekre pedig nem volt példa. Ez azonban nem így van: 2013-ra várható csak a 2008-ra beígért Gorskov admirális nevű repülőgép-hordozó leszállítása, ráadásul drágábban az előzőleg megbeszéltnél. Egy atomtengeralattjáró 10 éves kölcsönadása esetén sem sikerült teljesíteni a szerződésben vállalt határidőt: az előre meghatározott dátum helyett csak 2011-ben tudja India használatba venni a Nyerpa nevű vízi járművet.
Az üzlet felélénkíthetné a szovjet éra időcsapdájában rekedt orosz hadiipart. A tavalyi rekord méreteket öltő eladások segítettek palástolni a mély strukturális válság jeleit, tavaly azonban arra kényszerültek, hogy külföldről szerezzenek be árucikket. Oroszországnak úgy kell az indiai tőke, mint a levegő – mondja egy moszkvai szakértő -, hogy ezáltal saját vadászgép-gyártásanak motorját is beindítsa.
Oroszország keményen küzdött azért, hogy haditechnikáját megfeleltesse a modern hadviselés követelményeinek, és túlságosan bízott pár nagy teljesítményű, felturbózott volt szovjet modell sikerében, mely fegyvereladásának oroszlánrészét adta. Szergyukov kijelentette, amennyiben a külföldi importból származó modernebb technológiák megvásárlása kell ahhoz, hogy hadiiparuk megfeleljen a nemzetközi sztenderdeknek, nem riadnak vissza a külföldi technológiák megvételétől. A Kreml jelenleg még Franciaországgal is tárgyal Mistral típusú gépek vásárlásáról, ami azért érdekes, mert ez lenne az első alkalom, amikor a volt szuperhatalom egy NATO-tagállamtól vásárol fegyvert. A beszerzés szükségességére a 2008-as, Grúziában vívott háború hívta fel a figyelmet: itt az ideje lecserélni az ócska hidegháborús arzenált.
