Ezt emelte ki főbb teendői közül Iklódy Gábor, a NATO egyik új főtitkárhelyettese, aki az újszerű biztonsági kihívásokkal foglalkozó, frissen létrehozott részleg irányítását vette át ezen a héten az atlanti szövetség brüsszeli központjában. A külügyminisztérium volt politikai igazgatója az első olyan magyar diplomata, aki a NATO legfelső vezetésében kapott tisztséget.
A hagyományos katonai fenyegetéssel szemben ezen újszerű veszélyek egy részének – így például a terrorizmusnak, az energiabiztonsági fenyegetettségnek, a számítógépes rendszerek elleni támadásoknak – közös jellemzőjük, hogy viszonylag alacsony költséggel, alacsony kockázat mellett létrehozható fenyegetést jelentenek, és a veszély forrásának azonosítása is jóval nehezebb, mint a hagyományos katonai fenyegetés észlelése.
A számítógépes rendszerek elleni akciók mögött azonban államok is állhatnak: az elmúlt években Észtország, illetve Grúzia is megtapasztalt már az oroszoknak tulajdonított kibernetikai támadást. Egyes szakértők szerint Kínában nem kevesebb, mint 150 ezer államilag fizetett “hacker” dolgozik, igyekszik kimódolni a védett számítógépes rendszerekbe történő betörés leghatékonyabb fortélyait.
Az újszerű biztonsági fenyegetések másik csoportja az éghajlatváltozásra vezethető vissza. Az északi sarkköri jégolvadás “felmelegítheti” a gazdasági, politikai érdekütközéseket ebben az eddig “hűvösen figyelmen kívül hagyott” térségben. A Föld egyes területein a súlyosbodó aszály, másutt a megnövekvő árvízveszély akár milliókat tehet földönfutóvá, ami fegyveres konfliktusok forrása, illetve menekültáradatok kiváltója lehet.
Az újszerű biztonsági kihívásokkal foglalkozó főtitkárhelyettes azt tervezi, hogy a novemberi lisszaboni NATO-csúcsra már le tudnak tenni az asztalra olyan elképzeléseket, amelyek akcióterv elfogadását célozzák a kibernetikai elrettentő képességek fejlesztése érdekében.
