Erről Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet kutatója nyilatkozott az MTI-nek.
“Az, hogy kormányszinten ezúttal nem fogadták a dalai lámát – eltérően a tibeti vallási vezető 2000-es látogatásától -, beleillik azon reálpolitikaként jellemezhető külkapcsolati törekvésekbe, amelyek kezdetét már Orbán Viktor 2009-es Kínába (és Oroszországba) tett látogatásai is jelezték” – fogalmazott a Távol-Kelet-szakértő.
Az elemző felhívta a figyelmet: Orbán Viktor pártelnökként már akkor hangsúlyozta, egy felelős párt nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a világgazdasági centrummá emelkedő Ázsiát, és benne különösen Kínát. Ezen megfontolás hátterében a kutató szerint az állhat, hogy Kína világgazdasági és világpolitikai szerepe az utóbbi tíz évben látványosan megerősödött.
Matura Tamás rámutatott: a hatalmas kelet-ázsiai ország vásárlóerő-paritáson számított GDP-jét 2,5-szeresére növelte 2000 óta, idén pedig – Japánt megelőzve – a világ második legnagyobb gazdaságává vált az Egyesült Államok mögött.
A Magyar Külügyi Intézet munkatársa kifejtette: Tibet Peking számára stratégiai jelentőségű, hiszen ütközőzónaként védi a belső kínai területeket, magaslati pozíciót biztosit Indiával szemben, emellett a történelmi Tibet Kína területének egynegyedén terül el. Nem csoda, hogy a kínai vezetés rendkívül érzékenyen reagál minden olyan felvetésre, amely megkérdőjelezi Tibet Kínához tartozását, különösen, mivel az efféle törekvések Kína más tartományaiban is feszültségekhez vezethetnek.
