Az érintett országok – Spanyolország, Románia, Szlovákia, Görögország és Ciprus – attól tartanak, hogy a koszovói függetlenség két és fél évvel ezelőtti egyoldalú kikiáltása nem kívánt következményekkel járhat a saját országukban.
Guido Westerwelle – aki hivatalba lépése óta először jár Koszovóban – Fatmir Sejdiu elnökkel és Hashim Thaci kormányfővel folytatott tárgyalása után azt mondta, fontos, hogy Pristina határozottan fellépjen a bűnözés és a korrupció ellen.
A német külügyminiszter alaptalannak nevezte azokat az aggodalmakat, hogy Koszovó ügye precedensként szolgálhat a világ más pontjain. A jelentős albán többségű korábbi szerbiai tartomány ügye egyedülálló, külön eset a nemzetközi politikában – mondta.
Miután a 27 EU-tagállamból csak 22 ismerte el Koszovót, az integrációs szervezet semmilyen megállapodást nem tudni kötni Pristinával. Igaz, a terület nem csak ezért van messze az európai uniós tagságtól: a koldusszegény országban virágzik a korrupció és a szervezett bűnözés, feszült az etnikumok közötti viszony; mindez tetézve a jogbiztonság hiányával elriasztja a külföldi befektetőket. Három – szerb többségű – észak-koszovói járás ráadásul nem tartozik a pristinai koszovói albán kormány ellenőrzése alá.
