Horvátország és Szerbia nehéz történelmi örökséget hordoz “de megtaláltuk a helyes utat a gondok megoldása és a jószomszédi viszony felé” mondta Ivo Josipovic, miután a belgrádi elnöki hivatalban tárgyalt Boris Tadic szerb államfővel.
A szerb elnök úgy fogalmazott, voltak “megtorpanások” a két ország viszonyában, amelyek gondot okoztak, de, mint mondta, egyetértettek horvát hivatali partnerével abban, hogy ezek megoldhatók a két ország kormányai közötti együttműködés révén.
A februárban hivatalba lépett horvát elnök többször találkozott már szerb hivatali partnerével, de ez az első hivatalos látogatása Szerbiában.
Ivo Josipovic útja előtt a Tanjug szerb hírügynökségnek elmondta, szeretné, ha a felek érzékelhető haladást érnének el többek között a délszláv háborúban Horvátországból elmenekült szerbek visszatérése, a harcokban eltűntek felkutatása, a Horvátországból elrabolt kulturális javak visszaszolgáltatása, illetve a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a rendőrségi és ügyészségi együttműködés terén.
A menekültek visszatérésével kapcsolatban azt mondta, Horvátország nem tett meg minden tőle telhetőt ezen a téren, de mostanra a helyzet nagyban megváltozott.
A horvát elnök elmondta azt is, hogy két kérdésben nem számít jelentős előrelépésre. Ezek: a két ország Duna menti közös határával kapcsolatos vita és a hágai Nemzetközi Bíróságon Szerbia és Horvátország által egymás ellen benyújtott kereset. Utalt rá, hogy ez utóbbi visszavonása Horvátországban a kormány hatásköre.
Noha Tadic februárban a koszovói vezetők hivatalos meghívása miatt nem utazott el Zágrábba a horvát elnök beiktatására, a két államfő azóta négyszer is találkozott egymással. Márciusban nem hivatalos találkozót tartottak Horvátországban, az Adriai-tenger partján fekvő Opatijában. Április közepén háromoldalú találkozón vettek részt Sólyom László köztársasági elnökkel Pécsett, ami után a horvát és a szerb elnök a Vajdaságban, a nyugat-bácskai Monostorszegen (Backi Monostor) folytatott megbeszélést. A múlt hónapban mindketten részt vettek a délkelet-európai országok isztambuli csúcstalálkozóján.
Azon dolgozunk, hogy minden szomszédos országgal jó legyen a viszony, de ez nem megy egyik napról a másikra mondta Josipovic belgrádi látogatása előtt. A vasárnapi szerb sajtóban idézett elemzők szerint Horvátországnak az EU-csatlakozás miatt különösen fontos, hogy megmutassa, jó viszonyt ápol szomszédaival.
Ivo Josipovic vasárnap Szabadkán vajdasági horvát vezetőkkel találkozik. A szerb és a horvát elnök hétfőn a tervek szerint közös sétát tesz Belgrád központjában.
A horvát-szerb viszony legutóbb a tavalyi év végén ért mélypontjára, miután Stjepan Mesic előző horvát államfő a távozását közvetlenül megelőzően több olyan nyilatkozatot tett, amelyek felháborodást keltettek Belgrádban. Emellett a horvát küldöttség Koszovó függetlensége mellett érvelt a hágai Nemzetközi Bíróságon zajló néhány nap múlva a testület tanácsadó véleményével záruló eljárásban, amelynek tárgya, hogy Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlensége összeegyeztethető-e a nemzetközi joggal.
Miközben sportrendezvényeken a szurkolók kölcsönösen kifütyülik a másik ország himnuszát legutóbb a két ország Davis-kupa találkozóján a dalmáciai Splitben és egy szerb-horvát vízilabda-mérkőzésen a dél-szerbiai Nisben fordult ez elő, sőt Splitben ismeretlenek az út fölé kifeszített “Nem felejtünk” felirattal várták a szerb küldöttséget , a Facebook közösségi portálon kezdeményezés indult “Gyűjtsünk 50 ezer szerbet és horvátot, akik nem gyűlölik egymást” címmel.
Megfigyelők szerint a horvát kormány eddig nem mutatta jelét, hogy azonosulna Ivo Josipovic államfőnek Szerbiával kapcsolatos békülékeny álláspontjával.
