Azerbajdzsán azt várja az Egyesült Államoktól, hogy a “nemzetközi jog alapján, a lehető leggyorsabban” segítsen megoldást találni a válságra, amely Örményországgal áll fönn Karabah-hegyvidék miatt. “Ez egy nagyon nagy gond nekünk, és leginkább veszélyezteti a térség biztonságát. Népünk szenved” – jelentette ki Ilham Aliyev a külügyminiszterrel folytatott négyszemközti beszélgetése előtt.
Clinton úgy foglalt állást, hogy Karabah ügyének megoldása Washingtonnak is fontos.
Előző nap este, amikor Clinton még Lengyelországban tartózkodott, egy vele utazó külügyminisztériumi tisztségviselő kijelentette: az Egyesült Államok nem tekinti véglegesnek a jelenleg kialakult helyzetet a vitatott hovatartozású Karabah-hegyvidéken, azért utazik a miniszter Azerbajdzsánba és Örményországba is, hogy előmozdítsa a rendezést.
Clinton Krakkóban részt vett és beszédet mondott a “Demokráciák közössége” nevű háromnapos fórumon, amely a demokratikus alapértékeket és a polgári szabadságjogokat hivatott népszerűsíteni a világban. Ezeket az értékeket hangsúlyozza a volt szovjetköztársaságokban – az említett két országon kívül Grúziában – is, ahová mostani körútja keretében ellátogat.
A karabahi konfliktus békés megoldása mellett foglalt állást Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok a fejlett ipari országok és Oroszország (G8) múlt hét végi kanadai csúcstalálkozója után kiadott közös közleményében.
Az Azerbajdzsánba ékelődött, többségében örmény lakosságú Karabah 1988 óta nem ismeri el Baku fennhatóságát, sőt 1991-ben – Jereván támogatásával – hivatalosan is kikiáltotta “függetlenségét”. Hat éven át dúlt emiatt a háború örmények és azeriek között, 30 ezer ember halt meg a harcokban.
