Egy negyedik fiatalt, akiről nem bizonyosodott be, hogy használta fegyverét, három év szabadságvesztésre ítéltek. Hasonlóan az ötödik vádlotthoz, akit a fegyverek beszerzésével gyanúsítottak.
A 2005-ben hetekig tartó külvárosi zavargások után 2007 november 25-én csapott fel a legmagasabbra az erőszakhullám a fővárostól északra található párizsi elővárosokban, miután Villiers-le-Belben két helyi motorozó fiatal egy rendőrautóval összeütközött és életét vesztette.
Aznap és másnap este 119 rendőr sérült meg az összecsapásokban: 55 rendőr sörétes puskákból kilőtt lövedékektől, 15 kollegájuk vasrudakkal való ütésektől, Molotov-koktéloktól vagy egyéb feléjük dobált tárgyaktól szenvedett sérüléseket, miközben több száz zavargó épületeket és gépkocsikat gyújtott fel. Először fordult elő, hogy külvárosi összecsapásokban lőfegyverrel támadtak a rendfenntartókra.
Míg a megsérült rendőrök ügyvédjei és a rendőri szakszervezetek megelégedéssel fogadták az “igazságos ítéletet”, a védelem “túl súlyosnak” találta azt. Utalva Nicolas Sarkozy államfő két évvel ezelőtti kijelentéseire, Patrick Arapian ügyvéd szerint a politikai nyomásgyakorlás érződik az ítélet súlyosságában.
A vád jelentős része névtelen tanúvallomásokon alapult. A sikeres nyomravezetőknek több ezer eurós jutalmat ígért a rendőrség, de a bíróság előtti megjelenését a tanúk közül végül senki nem vállalta. A védelem ezért azt állította, hogy egy részük feltehetően rendőrségi informátor.
