Nagyvilág

Brit aggodalmak a magyar állampolgársági törvény kapcsán

A nagy-britanniai bevándorlás növekedésétől tart a magyar állampolgársági törvény nyomán egy brit szervezet, amely a bevándorlás korlátozásáért küzd.

Sir Andrew Geen, a MigrationWatch UK nevű, pártoktól független, a bevándorlást ugyanakkor konzervatív alapállásból megítélő elemző csoport vezetője a The Sunday Times idézete szerint kijelentette: a magyar törvény sok, újonnan EU-állampolgárrá váló magyart vonzhat a brit munkapiacra. Sir Andrew hozzátette: a kelet-európaiak már eddig is komoly terhet róttak a brit közszolgáltatási rendszerre. A bevándorlás önmagában hasznos, a tömeges bevándorlás azonban nem – mondta a MigrationWatch UK elnöke.

A vezető vasárnapi brit lap azt írta, hogy például az Ukrajnában, Szerbiában és Horvátországban élő magyarok a törvény alapján EU-útlevélhez juthatnak, és így munkavállalási jogot is szerezhetnek Nagy-Britanniában.

A The Sunday Times újvidéki, illetve ungvári magyarokat szólaltat meg, akik elmondják: magyar útlevélért fognak folyamodni és Nagy-Britanniában keresnek majd munkát.

Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után nem élt a kelet-európaiak munkavállalásának átmeneti korlátozási lehetőségével, munkapiacát azonnal megnyitotta az új tagállamok előtt. Az akkori munkáspárti brit kormány csak annyi feltételt szabott, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük állásukat a brit belügyminisztériumnál, és egy évet fizetett munkaviszonyban kell tölteniük, mielőtt a szociális ellátó rendszer teljes szolgáltatási körét igénybe vehetik.

A hivatalos London annak idején évente mindössze 5-13 ezer tartós kelet-európai letelepülővel számolt, ám ennél sokszorta többen érkeztek az új uniós országokból.

A Migration Policy Institute nevű intézet ez év elején ismertetett tanulmánya 1,5 millióra becsülte azok számát, akik a 2004-es EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába települtek át az akkor uniós taggá vált kelet-európai országokból, köztük Magyarországról.

Az összeállítás szerint a 2004 után érkezett kelet-európai munkavállalóknak mintegy a fele ugyanakkor már hazament.

A brit statisztikai hivatal (ONS) is kimutatta legutóbbi negyedéves összesítésében, hogy a kelet-európai EU-munkavállalók már jóval kisebb számban érkeznek, mint a korábbi években: az ONS adatai szerint a márciussal zárult egy évben 22 százalékkal kevesebben folyamodtak állásbejegyzési kérelemmel a brit belügyminisztériumhoz, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban.

David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök még ellenzéki politikusként, a kormányváltást eredményező májusi brit parlamenti választások előtt nem sokkal, egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy annak idején korlátozni kellett volna az EU-ba újonnan felvett kelet-európai tagállamok polgárainak nagy-britanniai bevándorlását. Cameron is elismerte, hogy Nagy-Britanniának társadalmi, gazdasági és kulturális előnyei származnak a bevándorlásból. Úgy vélekedett azonban, hogy az elmúlt évtizedben túl nagy volt az országra nehezedő “bevándorlási nyomás”, és közölte: ő a jelenlegi “évi több százezer” helyett legfeljebb évi néhány tízezer fős nettó bevándorlást szeretne.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik