Az erdélyi város több magyar értelmiségije indította el az aláírásgyűjtést. Az állásfoglalásuk szövegében leszögezték: elutasítják a vérségi vagy faji alapon való politizálást, az európai határok és a parlamentáris demokrácia megkérdőjelezését, és fontosnak tartják, hogy az erdélyi románok és magyarok közötti demokratikus együttélési folyamatba harmadik fél ne avatkozzon bele. Ezért nemkívánatosnak tekintik Szegedi Csanád EP- képviselői irodájának megnyitását Marosvásárhelyen vagy bárhol Erdélyben.
A dokumentumban emlékeztetnek arra, hogy az EP-képviselő nyilatkozataiban megkérdőjelezi az európai határokat, a romániai parlamentáris demokráciát – amit egyszerűen elnyomó hatalomnak nevez -, valamint a romániai magyarság valamennyi törvényes politikai képviseletét. Mint írják, Szegedi Csanád úgy nyilatkozik Erdélyről, mint “Európa egyik legértékesebb területéről, amelynek hovatartozása egyáltalán nem lényegtelen”, a moldvai csángók magyarországi letelepedése kapcsán pedig a faji alapú politizálásra emlékeztető módon “vérfrissítést” emleget.
Az aláírók hangsúlyozzák, hogy állásfoglalásuk civil kezdeményezés, nem támogatnak semmiféle hatósági eljárást az ügyben. Csak jelezni akarják: ellenzik és károsnak tartják, hogy a Szegedi Csanád és pártja által vallott meggyőződések az iroda révén teret kapjanak Erdélyben.
Az internetes aláírásgyűjtést felkaroló Transindex romániai magyar hírportálon elérhető listából kiderül, hogy péntek kora délutánig csaknem félezren – zömében romániai magyarok – csatlakoztak a kezdeményezéshez, az aláírók között számos romániai magyar értelmiségi van, mint például Kovács András Ferenc költő, Láng Zsolt író, Kovács Levente rendező, Demény Péter író, költő és szerkesztő, Selyem Zsuzsa irodalomtörténész, Béres András, Ungvári Zrínyi Imre és Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanárok.
