Az Európai Unió közös pénzt használó országcsoportjának részéről – brüsszeli értesülések szerint – várhatóan csúcstalálkozón, a jövő hét végén indítják el a mechanizmust. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a megállapodás szilárd alapú, hiteles támogatási csomagot hozott létre, és bizonyította a nemzetközi közösség, benne az uniós intézmények szolidaritását és felelősségérzetét.
A görög kormány rendkívüli athéni ülésén, a televízióban élőben közvetített beszédében Papandreu leszögezte: a nemzetközi tárgyalások a kormány azon erőfeszítéseinek részét képezték, hogy elkerüljék a csődhelyzetet. Hozzátette: a megállapodáshoz kapcsolódó szigorú takarékossági program a görög lakosságtól is nagy áldozatokat kíván.
A kormányfő nem ismertette a megállapodás részleteit, de azt kiemelte, hogy mindeddig példátlan méretű nemzetközi támogatási nagyságrendről van szó.
Papandreu szerint fennállt a veszély, hogy a probléma továbbterjed, még nehezebb helyzetbe hozza Görögországot, sőt az euróövezet más államait is. Ezért volt szükség a mielőbbi megállapodásra, amelyet “a semmiből építettek fel”.
Az euróövezet országainak pénzügyminiszterei már vasárnap délután találkoznak Brüsszelben, hogy jóváhagyják a megállapodást, amely Papandreu fogalmazása szerint “lélegzethez és időhöz juttatja Görögországot a szükséges és jelentős reformok végrehajtására”.
A hitelek elindításához az euróövezeti országok egy részében parlamenti felhatalmazás is kell. Ezt a kormányok várhatóan a jövő héten kapják meg, és ezt követően kerülhet sor a hitele lehívására.
Korábbi közlések szerint Athénnak május 19-én lenne szüksége a keret első részletére, hogy egy tetemes adósságszolgálatot (8,5 milliárd eurót) teljesíteni tudjon.
Papandreu miniszterelnök hangoztatta, hogy most több nehéz év vár a lakosságra, de elsősorban az állami szektorra, mert az a “nagybeteg”. Miközben az állami szférában a jövedelmeket és nyugdíjakat súlyosan érintik a takarékossági intézkedések, a magánszektorra azok hatása közvetlenül nem terjed ki – jelentette be.
A gazdaság szigor nélkül a csőd elkerülhetetlen lenne – ismételte meg Papandreu, aki szerint az államnak évi 60 milliárd eurós kölcsönigénye van.
A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy a sikeres tárgyalások bizonyítják: nem csupán a görög emberek gondjaira sikerült felhívni a nemzetközi közösség figyelmét, hanem arra is, hogy ez nem csupán Athén problémája, hanem a nemzetközi piacok működésének, illetve az euró megvédelmezésének ügye is.
A megállapodás szükséges volt ahhoz, hogy a görög stabilitásért aggódó piacok valamelyest megnyugodjanak, ugyanakkor a hozzá kapcsolódó szigorprogram ellen már előre tiltakoztak a szakszervezetek és a lakosság.
A most bejelentett görög program szerint 2014-ben 3 százalék körüli szintre csökken a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiány a tavalyi 13,6 százalékról. Idén 8,1 százalék, jövőre 7,6 százalék, 2012-ben 6,5 százalék lesz a deficit a tervek szerin. A GDP-hez mért bruttó államadósság a 2009. évi 115,1 százalékról 140 százalék fölé emelkedik 2014-ben, majd csökkeni kezd.
A költségvetési bevételek növelése céljából egyebek között az áfa mértékét a jelenlegi 21 százalékról 23 százalékra emelik, további 10 százalékkal növelik a benzin, a szeszesitalok és a cigaretta jövedéki adóját, a vállalati nyereségekre rendkívüli adót vetnek ki, növelik a luxusadót. Befagyasztják a nyugdíjakat és a fizetéseket az állami szektorban, illetve nem lesz 13. és 14. havi juttatás.
