1990, az első szabad választások óta még soha nem volt ilyen drámai átalakulás Magyarországon – írta a konzervatív napilap budapesti tudósítója. Rámutatott, hogy a Fidesz elsőként kormányozhat koalíciós kényszer nélkül, s úgy vélekedett, hogy kétharmados többség birtokában a Fidesz “végre tudná hajtani a régóta megvalósításra váró reformokat”.
A leváltott MSZP a demokrácia lebontásának veszélyét festette a falra, de ezek a kasszandrai jóslatok nem többek választási pánikkeltésnél – írta. Felidézte: Orbán Viktor a választás estéjén kijelentette, hogy szerényen és alázattal akar kormányozni.
Az MSZP történelmi vereséget szenvedett a Die Presse értékelése szerint. A vasárnapi választás mindemellett azért is korszakváltás volt, mert miközben két történelmi jelentőségű párt, az első szabad választást megnyerő MDF és a demokratikus átalakulás mögötti hajtóerőt képező SZDSZ kibukott a parlamentből, bekerült két új erő. A tudósítás szerint a “rendszer- és romaellenes” Jobbik a népharag hullámán lovagolva jutott be. A választások egyik meglepetésének nevezte a lap a Lehet Más a Politikát, megjegyezve azt is, hogy az LPM az első ökopártként jutott be az Országgyűlésbe.
A rendszerváltás előtti időszakra utalva, a “gulyáskommunizmussal” vetette össze a magyar választók várakozásait a liberális Der Standard kommentárja. A szerző, Josef Kirchengast szerint Orbán olyan dilemma előtt áll, amelyet részben maga teremtett. A szocializmus alatt a “legvidámabb barakkban” viszonylag jó, a valós gazdasági lehetőségeken felüli volt a fogyasztási javakkal való ellátottság. A magyarok annyira hozzászoktak ehhez a lehetőségeiken felüli élethez, hogy azt 1989 óta egy kormány sem kérdőjelezte meg. Az egyedüli kivétel a Bokros Lajos nevéhez fűződő program volt, de 1998-ban el is vesztették a szocialisták a választásokat, s a következő, Orbán vezette kormány visszatért a felelőtlen állami költekezés politikájához.” – írta.
