Izraeli emberjogi csoportok szerint az intézkedés áldozatául eshet több ezer palesztin, aki a Gázai övezetből települt át Ciszjordániába, vagy külföldön született, de ciszjordániai palesztinnal kötött házasságot, mert ők nem rendelkeznek olyan izraeli okmánnyal, amely ciszjordániai lakosként igazolná őket. Érintettek lehetnek továbbá azok a külföldiek, akik lejárt turistavízummal tartózkodnak Ciszjordániában. Az izraeli hadsereg cáfolta, hogy ciszjordániai palesztinok tömeges kitoloncolására készülne, és azt állította, hogy az intézkedés az Izrael-ellenes külföldi aktivistákat célozza, és csak “kevés embert érint majd”.
Egy névtelenséget kérő izraeli tisztviselő azt mondta, hogy az új rendelet jobban védi az érintettek jogait, mert a szabályok értelmében a kitoloncolásra ítélt személyek ügyét ezentúl minden esetben egy arra kijelölt bizottság vizsgálja meg. Hozzátette: a gyakorlatban egyetlen külföldi állampolgárságú házastársat sem fog érinteni a rendelet, illetve a Gázai övezetből áttelepültek közül is csak kevesekre vonatkozik majd.
A szóban forgó rendelet egy 1969-es katonai intézkedés módosítása. Az eredeti rendelkezés a szomszédos arab államokból beszivárgó aktivistákkal szembeni fellépést szabályozta, míg az új szabály értelmében bárkit, aki a szükséges okmányok hiányában az Izrael által megszállt területeken tartózkodik, ki lehet toloncolni vagy hétéves börtönnel lehet sújtani.
