Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök a Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek ausztriai szervezetéhez intézett levelében súlyos jogtalanságnak minősítette a Benes-dekrétumokat. Szavai szerint ezeket a dekrétumokat az EU-tagországoknak nem lenne szabad legalizálniuk.
– Az a tény, hogy Václav Klaus cseh államfő a Lisszaboni Szerződés ratifikálásának feltételéül szabta meg, hogy Csehország mentesüljön az Európai Emberi Jogi Charta hatálya alól, ténylegesen nem befolyásolja a Benes-dekrétumok megítélését” – vélekedett Fischer. “Mint osztrák szövetségi elnök, továbbra is törekedni fogok történelmünk sötét oldalainak felderítésére, és az emberei jogok határainkon belüli, de azokon túli tiszteletben tartására is. Az Európai Unióban erre jobb esélyek vannak, mint a 20. század Európájában voltak” – idézi Fischert a cseh sajtó.
“Sajnálatos, hogy a fájó történelmi témákkal ismét visszaélnek az osztrák választási kampányban” – jelentette ki Václav Klaus cseh köztársasági elnök. Mirek Topolánek, a Polgári Demokratikus Párt elnöke “választási populizmusnak” minősítette az osztrák államfő szavait.
“A Cseh Köztársaság számára a Benes-dekrétumok ügye már le van zárva” – reagált Fischer nyilatkozatára Jan Kohout cseh külügyminiszter.
Jana Bobosíková, volt EP-képviselő élesebben fogalmazott, és egyben arra emlékeztette Fischert, hogy “Adolf Hitler osztrák volt”.
“Az egész második világháború súlyos jogtalanság volt, és ennek következményei a Benes-dekrétumok” – szögezte le Vlastimil Tlustý volt pénzügyminiszter. Cyril Svoboda, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt elnöke szerint a dekrétumok a háború utáni állapotokat tükrözték, s az EU-hoz, illetve annak jogrendszeréhez semmi közük.
Fischer annak kapcsán írt levelet a kitelepített szudétanémeteknek, hogy azok megemlékeztek az 1919 március 4-én a csehszlovák határvidéken történt véres eseményekről. Az újonnan létrejött csehszlovák hadsereg katonái Kadanban, Chebben, Karlovy Varyban, Sternbergben, Stríbroban a civil németek közé lőttek, akik az Ausztriától való elcsatolás ellen és az önrendelkezésért tüntettek. A tragikus sortüzek több mint félszáz civil polgár halálát okozták.
