A képviselők vasárnap vitatták meg a NAÜ kormányzótanácsának Iránt elmarasztaló határozatát, s döntöttek arról, hogy válaszul a kormánynak tervet kell kidolgoznia és előterjesztenie az együttműködés szintjének csökkentéséről.
A parlament kifejezte azon meggyőződését is, hogy a Biztonsági Tanácsnak vissza kell utalnia az iráni atomprogram kérdését a NAÜ elé.
A parlamenti vita nyitányában a házelnök arra figyelmeztetett, hogy országa “komoly mértékben csökkentheti együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel”, ha a Nyugat nem hagy fel a nyomásgyakorlással és “nevetséges mézesmadzag-politikájával”.
Ali Laridzsáni éles szavakkal ostorozta az ENSZ szakosított szervezetét, amely pénteken határozatban ítélte el Iránt nukleáris politikája miatt. A befolyásos konzervatív politikus, Laridzsáni, aki korábban Irán főtárgyalója volt nukleáris ügyekben, politikai csalásnak” nevezte az újabb ENSZ-szankciókat lehetővé tévő határozatot.
“Az iráni parlament figyelmezteti az Egyesült Államokat és az 5+1 csoport (a Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország) többi tagját, hogy nem szabad azt hinniük, hogy ezzel az idejétmúlt játszadozással újabb esélyt kapnak tárgyalásokra” – mondta Laridzsáni, felszólítva a vitatott atomprogramról Iránnal tárgyaló csoportot, hogy tartózkodjanak az olyan cselekedetektől, amelyek az iráni parlamentet és népet a “NAÜ-vel való együttműködés radikális szűkítésére” késztethetik.
A NAÜ kormányzótanácsa a hatok által előterjesztett, nagy többséggel – 25 igen, 3 nem és 7 tartózkodás mellett – elfogadott határozatában bírálta az iráni atomprogramot, és felszólította Teheránt, hogy függessze fel újabb urándúsító üzemének építését.
Irán titokban kezdte el építeni az üzemet a Kúm közelében, s erről csak szeptemberben adott tájékoztatást. Laridzsáni szerint a Nyugat kedvezően is értékelhette volna a kúmi üzem felfedését, ám ehelyett ürügyként használta a NAÜ-határozat elfogadásához.
