Nagyvilág

Besül a szlovák nyelvtörvény

Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa budapesti és pozsonyi látogatásán egyik félnek sem adott egyértelműen igazat a szlovák nyelvtörvény ügyében, és nem is szeretne döntőbíró lenni. Az FN.hu információi szerint az lehet a kompromisszum, hogy bár változtatás nélkül hatályban marad a törvény, annak bizonyos részeit nem alkalmazzák a gyakorlatban.

Diplomatikusan fogalmazott keddi budapesti, majd szerdai pozsonyi látogatásán Knut Vollebaek a szlovák nyelvtörvény ügyében, és bár mindkét fél érveléséből emelt ki pontokat, alapvetően semelyik oldalnak nem adott igazat. Az EBESZ kisebbségi főbiztosa néhány bírálatot jogosnak ítélt, ám szerinte az államnyelv védelme önmagában nem ellentétes a nemzetközi joggal.

Knut Vollebaek kihangsúlyozta, hogy nem tekinti magát közvetítőnek, csak szakértői tanácsokat fog adni. Az FN.hu diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy a főbiztos ehhez tartani is fogja magát, azaz nem várható, hogy a tárgyalások végeztével egyértelmű „ítéletet mond”, vagy valamelyik ország javára dönt.

Lapunknak név nélkül nyilatkozó források szerint nem várható, hogy Szlovákia hatályon kívül helyezi, vagy legalább is módosítja a nyelvtörvényt, hiszen azt nehezen tudnák megmagyarázni a kormányt támogató nacionalistáknak. A kompromisszum így az lehet, hogy bár változtatás nélkül hatályban marad a törvény, bizonyos előírásait ténylegesen nem fogják alkalmazni.

Ellentmond ennek, hogy a szlovák törvényhozás elvetette szerdán a büntetések törlésére vonatkozó kezdeményezést. A pozsonyi parlament a Híd-Most nevű párt két képviselőjének A. Nagy Lászlónak és Simon Zsoltnak azon javaslatát utasította el, hogy a sokat vitatott jogszabályból töröljék a büntetéseket. Javaslatuk a szavazáskor nem kapta meg a szükséges többségi támogatást, így nem jutott át a második olvasatba. (A nyelvtörvény előírásainak megsértéséért 100 eurótól 5000 euróig – 27 ezertől 1,35 millió forintig – terjedő büntetés szabható ki.)

Megoldást szeretne

Knut Vollebaek üdvözölte a magyar és a szlovák kormányfő múlt csütörtöki szécsényi találkozóján elfogadott közös nyilatkozatot, amelyben a felek megállapodtak, hogy elfogadják az EBESZ támogatását a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vita rendezésére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországnak és Szlovákiának nincs szüksége közvetítésre, erre számos kapcsolattartási lehetőségük van, amelyet ki is használnak. A kisebbségi főbiztost a megoldás elősegítésére, szakértői tanácsadásra és támogatásra kérték fel.

“Ha a jelen helyzetet tekintjük, akkor véleményem szerint fontos, hogy önök együttműködjenek a szlovák kormánnyal, és a szlovák kormánynak is joga van ehhez annak érdekében, hogy kialakítsuk azokat az irányelveket, amelyek alapján a gyakorlatba ültethető a módosított államnyelvtörvény. Úgy, hogy közben (a szlovák kormány) megfelelő módon figyelembe vesz minden nemzetközi szabványt és a kisebbségek jogait” – fejtette ki.

(Montázs: Rédley Tamás)

(Montázs: Rédley Tamás)

Knut Vollebaek biztosította a magyar parlamenti képviselőket arról, hogy személyesen ő és hivatala is tovább dolgozik a szlovák hatóságokkal azon, hogy megtalálják a törvény gyakorlati végrehajtásának módját úgy, hogy közben figyelembe veszik a kisebbségek érdekeit, és hogy feloldják azt a feszültséget, amely Szlovákia és Magyarország között keletkezhet.

Egyik félnek sem adott igazat

A módosított szlovák államnyelvtörvény nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi, illetve az európai normákkal; ebben a tekintetben fontos különbséget tenni a törvény politikai és jogi oldala között – jelentette ki Knut Vollebaek.

“Az, ahogyan Szlovákiában a nyelvtörvény módosítását elfogadták, nem járult hozzá a jó politikai légkörhöz, de ez nem jelenti azt, hogy a törvény önmagában a nemzetközi jogba ütközne” – mondta a főbiztos. – “Kétségtelen, hogy a törvény bizonyos paragrafusai homályosak és többféleképpen értelmezhetőek, ezért fontos a végrehajtási iránymutatók gondos kidolgozása, hogy elejét vegyék a jogszabály félreértelmezésének” – tette hozzá.

A főbiztos kiemelte, hogy minden kormány felelőssége saját állampolgárainak, beleértve a nemzeti kisebbségek jólétének, jogaik védelmének biztosítása. „Magyarországnak valóban legitim érdeke fűződik a Szlovákiában, illetve bárhol máshol élő magyarok jólétéhez a nyelvhasználat, a kultúra, az identitás terén” – mondta. Hozzátette, hogy ugyanakkor nagyon nagy kárt okozna a kisebbségeknek Európa-szerte, „ha nem tartanák tiszteletben vagy megpróbálnák aláásni a kormányok saját állampolgáraikért viselt felelősségét”.

Jogos és félrevezető kritikák

A nyelvtörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott bírálatok közül néhány „jogos és építő jellegű, néhány azonban túlzó és félrevezető” – mondta a főbiztos, kifejtve, hogy hivatalából adódóan az ő feladata biztosítani, hogy a törvény ne érintse hátrányosan a nemzeti kisebbségeket. Vollebaek szerint a szlovák nyelvtörvény ügyében erre még mindig van lehetőség a végrehajtási szabályok részletes kidolgozása révén.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik