Bassár el-Aszad a La Repubblica című olasz lapban szerdán közölt interjújában szavatartó embernek nevezte a januárban hivatalba lépett amerikai elnököt. Ezzel összefüggésben utalt az amerikai csapatok Irakból történő kivonására, a terroristagyanús foglyok őrzésére szolgáló guantánamói börtöntábor bezárására.
Kész találkozni Obamával
Mindazonáltal megjegyezte: még korai lenne az amerikai külpolitika “történelmi jelentőségű változásáról” beszélni.
A szíriai elnök elmondta, hogy “elvileg” kész találkozni az amerikai elnökkel, a megbeszélés létrejöttét pedig nagyon jó jelnek tartaná, de nem “fotózási lehetőségre” vágyik.
Obama jelenleg felülvizsgálja az Egyesült Államok Szíria-politikáját, többek között azt a kérdést, hogy küldjenek-e újra amerikai nagykövetet Damaszkuszba. Washington 2005-ben, Rafík Haríri volt libanoni kormányfő meggyilkolása után hazahívta szíriai nagykövetét, mert felelősnek tartotta Szíriát a merényletért.
Ellenséges viszony
Az amerikai-szíriai viszony éveken át ellenséges volt, Szíria szerepel a terrorizmust támogató államokról készített amerikai feketelistán. Obama idén márciusban azonban két küldöttet menesztett a szíriai fővárosba, és hangnemváltást jelez, hogy egyikük szerint sok közös nevezőt találtak.
Aszad az interjúban készségét fejezte ki arra, hogy közvetítsen Irán és a Nyugat között. A nyugati országok azzal vádolják Teheránt, hogy polgári célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik, amit az iszlám köztársaság tagad.
Aszad megerősítette, hogy kész felújítani a béketárgyalásokat Izraellel, de aggodalmát hangoztatta amiatt, hogy Benjámin Netanjahu és az általa vezetett jobboldali Likud párt csillaga emelkedőben van a februári parlamenti választások után. Szavai szerint nem Netanjahu gondolkodásmódja, hanem az izraeli társadalom jobboldalának ismételt hatalomra kerülése aggasztja.
Ezt a békekötés előtti legnagyobb akadálynak nevezte.
Izrael és Szíria közvetlen béketárgyalásokat utoljára 2000-ben folytatott, de nem tudtak megállapodni az Izrael által 1967 óta megszállva tartott, Damaszkusz által visszakövetelt Golán-fennsík sorsáról. A két ország a múlt év közepétől Törökországban időnként közvetett megbeszéléseket folytatott.
