Hoszein Muszavian ellen az a vád, hogy nemzetbiztonságot károsító információkat adott át külföldieknek, konkrétan Nagy-Britannia nagykövetségének – mondta Kolam Hoszein Mohszeni-Edzsei, akit a Farsz hírügynökség idézett.
Muszavian ügyének nyilvánosságra hozatala újabb jele annak, hogy a radikális iráni elnök továbbra is kitart az ország nukleáris programjának folytatása mellett és nem tűr ellentmondást az ügyben – írja a The Independent című napilap.
Árulót kiáltott az elnök
Muszavian 2005 tavaszáig fontos szerepet játszott a Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal folyó tárgyalásokon, de Mahmúd Ahmadinezsád elnök hatalomra kerülése nyomán leváltották és azóta nem sokat lehetett hallani róla.
Ahmadinezsád hétfőn árulókként támadta nukleáris politikájának bírálóit, akik szerinte nyomást próbálnak gyakorolni a bíróságra, hogy felmentsen egy kémet. Ezt a hírszerzési miniszter azzal támasztotta alá, hogy “sok befolyásos személy kérte a bírótól Muszavian felmentését”.
Súlyos veszélyre figyelmeztetett
Muszavian szabadlábon védekezik, és hétfőn megjelent Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt iráni államfő oldalán egy gyűlésen, amelyen a volt elnök Ahmadinezsád politikáját bírálta, és kijelentette, hogy az országra “súlyos veszély” leselkedik.
Az elnök bírálói és szövetségesei közötti, kiéleződő vita a belső ellenzékkel való leszámolás lehetőségét vetíti előre megfigyelők szerint.
A jelenlegi nukleáris főtárgyaló, Sajed Dzsalili korábbi külügyminiszter az elnök szoros barátja, aki Ali Laridszánit, az elnökkel nyíltan szembe szembeszálló főtárgyalót váltotta a poszton.
Az ellenzék hangjai
A Mouszavian elleni támadások részét képezik a pragmatikus konzervatívok és a Raszfadszánihoz köthető reformisták közti harcnak – írja a The Guardian című brit napilap. A Nyugattal jobb viszonyra törekvő, pragmatikusan konzervatív volt iráni elnök, a befolyásos vallási testület, a Szakértők Tanácsának vezetője.
Mouszavian hétfőn jelen volt, amikor Raszfadzsáni a nemzeti egységről tartott konferencián óva intett az elnök olyan politikai lépéseitől, mely belső feszültségekhez vezet akkor, amikor az Egyesült Államok növeli katonai erejét a térségben.
A The Guardiannek nyilatkozó politikai kommentátor szerint Ahmadinezsád értelmetlen szövetségeket kötött és most kényszeríti a hírszerzési minisztériumot, hogy álljon mögé. A minisztérium soha nem említette kémkedés gyanúját a Mouszaviannal kapcsolatos jelentéseiben – véli a szakértő, Muhammad Atrianfar. Az elnök azért vádolja a brit nagykövetséget, mert az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szoros szövetségesek és a britek elleni fellépés egyenértékű az amerikaiak elleni fellépéssel – mondta.
Újabb szankciók jöhetnek
A kémügy különösen kényes, hiszen csütörtökre várják az osztrák fővárosban működő Nemzetközi Atomenergiaügynökség igazgatója, Mohamed El Baradei jelentését, amely egy lépéssel előbbre hozhatja a Teheránnal szembeni újabb ENSZ-szankciókat.
Ez abban az esetben áll fenn, ha a jelentés azt állapítja meg, hogy Irán titkolni igyekszik atomprogramjának valódi természetét, és annak vannak katonai elemei is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa akkor fogja nagy valószínűséggel megszavazni az újabb büntetőintézkedéseket Iránnal szemben, ha az Európai Unió e hónap végére várt jelentése hasonló következtetésre jut.
Teherán nem hajlandó feladni urániumdúsítási tevékenységét és több ízben leszögezte azon álláspontját, miszerint joga van hozzá. Irán, saját állítása szerint elektromos áram termelésére kívánja használni az atomenergiát.
