A NATO Katonai Bizottságában erről már megállapodás jött létre – írta a Financial Times Deutschland (FTD) brüsszeli forrásokra hivatkozva. Jelenleg a 26 tagállam nagykövetei tárgyalnak a terv realizálásáról, amelynek keretében eddig szigorúan katonai feladatok ellátásával magáncégeket bíznának meg.
A terv megerősíti, hogy a szövetség egyre nagyobb nehézségekkel küszködik az afganisztáni békefenntartásban. A nemzetközi biztonsági erőkben (ISAF) szerepet vállaló országok többségében a lakossági ellenállás miatt mind nehezebb a szolgálatot teljesítő katonai kontingensek mandátumának meghosszabbítása, s ezzel párhuzamosan egyre több fővárosból érkezik elutasítás pótlólagos katonai eszközök küldésével kapcsolatban is. Így például néhány héttel ezelőtt Németország, Spanyolország, Franciaország, Törökország és Görögország visszautasította azt a NATO-kérést, hogy sürgősen küldjenek szállító helikoptereket Afganisztánba. Ezt követően körvonalazódott az az elképzelés, hogy külföldi magánvállalatokat vonjanak be a hadműveletek logisztikai segítésére.
A források szerint a lehetséges cégek kiválasztásáról, a konkrét feladatokról és a finanszírozásról kezdtek tárgyalásokat a tagországok nagykövetei. Ami az utóbbit illeti, bizonyos, hogy a költségterhek jóval nagyobbak lesznek, mint ha a szóban forgó igényeket katonai felajánlásokból elégítenék ki. A napirenden szereplő tervezet azt indítványozza, hogy a kiadásokat osszák el az ISAF-misszióban részt vevő országok között.
A NATO egyik szóvivője a tekintélyes német politikai és üzleti napilapnak azt nyilatkozta: a tervben nincs semmi kivetnivaló. Logisztikai feladatok magáncégek által történő ellátása részét jelenti a korszerű hadműveleteknek – tette hozzá a szóvivő. Az FTD szerint véleményét több magas rangú NATO-tiszt nem osztja, tart ugyanis a magáncégek katonai téren való megbízhatatlanságától, illetve felkészületlenségétől.
