Külföld

Szexuális elvein lazíthat a Vatikán

admin
admin

2007. 01. 17. 06:00

A katolikus egyház alapvető előírásainak reformjaira készül XVI. Benedek pápa. Könnyen lehet, hogy enyhül a pápai szigor az óvszerrel szemben, legalábbis azon párok esetében, melyek egyik tagja HIV vírussal fertőzött. A paphiány egyik megoldásaként pedig a Vatikánban felmerült a cölibátus kérdésének újragondolása.

Pápa 2007

A Szentatya május 13-án fogja megnyitni a Latin-amerikai Püspöki Konferenciák Tanácsának ötödik közgyűlését Aparecidában. A pápa ezt megelőzően a brazil fővárosban tart szentmisét, amelyre egymillió hívőt várnak. Szeptember elején pedig a közép-olaszországi Mária-kegyhelyen, Loretóban lesz az olasz fiatalok nemzeti találkozója. Ugyanebben a hónapban egy közép-európai körutazás körvonalai is kibontakozni látszanak.

Az óvszer használatának hatásairól szól az a kétszázoldalas tanulmány, melyet hetek óta vizsgálnak a Vatikánban. A fő kérdés az: engedélyezhető-e azoknak a házaspároknak az óvszerrel való védekezés, ahol a pár egyik fele HIV vírussal fertőzött. A (még) jelenleg érvényben lévő pápai iránymutatás szerint a katolikus egyház tanításaival ellenkezik a fogamzásgátlás, így a gumi használata is, ám az egyre terjedő AIDS miatt számos bírálat éri a Vatikánt. Három évvel ezelőtt még azt hirdette a katolikus egyház, – különösen az AIDS-sújtotta országokban – hogy ne használjon senki sem óvszert, mert a rajta található apró lyukakon keresztül a HIV vírus szabadon közlekedik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonnal reagált: “Életveszélyesek az ehhez hasonló inkorrekt állítások, amikor egy világszerte terjedő járvánnyal állunk szemben.” A WHO közölte, hogy a sértetlen és hibátlan óvszer 90 százalékkal csökkenti a fertőzés esélyeit.

Varga Éva szexológus azt mondja: az óvszer-engedélyezéssel némileg lazulhat a Vatikán szigorú állásfoglalása a születésszabályozási módszerekkel kapcsolatban, de hozzá kell tenni, bárhogy is alakul a vizsgálat, továbbra is azon az állásponton lesz a katolikus egyház feje, hogy a szexuális önmegtartóztatás az egyetlen biztos módja a betegség elleni küzdelemnek. Az egyház legfőbb magyarázata az, hogy az óvszer használata bátorítja a szexuális eltévelyedést és a partnerek váltogatását.

A világon minden tizennegyedik percben megfertőződik egy fiatal HIV vírussal, a 15 és 24 éves fiatalok közül naponta hatezren kapják meg a halálos kórt. A kór terjedését Afrikában elősegítik az olyan tényezők, mint a szegénység, a társadalmi instabilitás, a szexuálisan terjedő egyéb betegségek magas aránya, a nők alacsony társadalmi státusza, a szexuális erőszak és az, hogy az AIDS elleni küzdelmet nem fogják össze. Többen felismerték, hogy nagy a baj, a katolikusok között is alakultak olyan szervezetek, amelyek a változtatás mellett kampányolnak, egyebek mellett az „Óvszerrel az életért!” elnevezésű programmal.

Kevés a pap nálunk is

Az esetleges vatikáni reformok másik mozgatórugója, hogy óriási paphiánnyal küzd az egyház, az elmúlt néhány évben világszerte több mint 400 000 katolikus pap hagyta ott a rendet azért, hogy megházasodhasson. A pápa döntésének függvényében elképzelhető, hogy külön felmentést kérhetnének a papok a nőtlenség kötelezettsége alól, és ez esetben az elmúlt években megnősült papok visszatérhetnek a lelkipásztori szolgálatba.

Az ilyen engedmények vonzóbbá tennék a szolgálatot, a házasságban élő papok pedig erősíthetik a családi köteléket, mintákat mutathatnának a hívőknek. A cölibátus nem dogma, hanem csupán az egyházon belüli fegyelmet szolgáló norma. Az egyház nem mozdulatlan és nem mozdíthatatlan, átgondolhatja a dolgot, “elvégre némelyik apostol is nős volt” – vélekedik a kérdésről Cláudio Hummes, brazil bíboros, aki erről a Vatikáni Rádiónak nyilatkozott. Arról egyébként még nem tudni, hogy az esetleges változtatás esetén a már megnősült férfiak is választhatják-e hivatásuknak az egyházi szolgálatot.

New Yorkban egyébként már régóta kampányol a „Házas Papokat Most!” elnevezésű szervezet, amelyhez tavaly több mint ezer reverendás csatlakozott. A szervezet kitalálója Emmanuel Milingó, afrikai érsek, akit tavaly kiközösített a katolikus egyház, mert feleségül vett egy koreai asszonyt. Azóta a Vatikán álláspontja ellen emeli fel szavát, és azt hirdeti: ne legyen hatalmas gát egy nősülés a katolikus egyházban.

A paphiány érinti hazánkat is, mint ahogy Lengyelországot és Írországot kivéve minden európai államot – derül ki Máté-Tóth András „Laikusok az egyházban” című munkájából. Magyarországon 1980 és 1990 között 20 százalékkal kevesebben tevékenykedtek a szolgálatban, s most is komoly hiánnyal küzdenek a katolikusok. A teológus úgy véli: ha nincsen elég pap, akkor az egyháznak újra kell gondolnia, hogy a papság funkciójához kötött lelkipásztorkodás, a világ megszentelése hogyan valósulhat meg.

Az új pápa

Az egyházi előírások esetleges reformja elsősorban a pápaváltásra vezethető vissza. II. János Pál sok szempontból modern, újító pápa volt, másban azonban, mint például az abortusz, az eutanázia, a géntechnológia kérdéseiben mereven konzervatív álláspontot képviselt. A médiapápa, akinek szavára sokan figyeltek, bizonyára úgy érezte, hogy nem szabad olyan törekvések mellé állnia, amelyek megítélésében maga is bizonytalan. Ezért volt a sok konzervatív intelem, tiltás, elutasítás. A veszélyes és kockázatos utakon tapogatózó emberiség számára a pápaság mégsem játszhatja a találmányi hivatal szerepét – olvasható a Vatikán sajtóközleményében.

Helyét 2005-ben XVI. Benedek vette át, aki egyáltalán nem kemény és szigorú: egyszerűen csak igényes, amikor a hit követelményeiről van szó – nyilatkozta a Pápai Ház teológusa, Georges Cottier bíboros. Sokan ezzel szemben – főként a Közel-Keleten – másképpen vélekednek erről azóta, hogy a regensburgi egyetemen mondott beszédében a pápa az iszlámot karddal terjesztett vallásnak nevezte. Ezt követően a Vatikán történetében először kellett helyesbíteni a pápa által mondottakat és megmagyarázni, mire is gondolt eredetileg – mutatott rá a FigyelőNet kérdésére Nagy László vallásfilozófus.

Tény, hogy II. János Pál pápasága idején a keresztény-muzulmán vallásközi párbeszéd katolikus részről a történelmi sérelmekért tett bocsánatkérésre és a közös tényezők egyoldalú kiemelésére összpontosított. Ezzel szemben Ratzinger, a 265. pápa nem kerüli meg a problémákat sem. Szerinte tiszteletben kell tartani az eltérő vallási felfogásokat, ugyanakkor a saját identitás felvállalása jelenthet csak biztos kiindulási pontot a más vallásúakkal folytatott együttműködéshez.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.