A föderális berendezkedés megreformálását, azaz a szövetségi államigazgatás és a tartományok szerepköreinek, illetve jogköreinek módosítását még a nyár közepén hagyta jóvá a parlament két háza. A reform értelmében megerősödik a szövetségi gyűlés szerepe, de ugyanakkor bizonyos területeken nagyobb szerep jut a tartományi parlamenteknek, azaz a tartományi gyűléseknek (Landtag) is.
A jövőben kevesebb lesz azoknak a törvénytervezeteknek a száma, amelyekhez szükség van a tartományok jóváhagyására is, viszont más területeken az utóbbiak jutnak nagyobb hatáskörökhöz. Így például az oktatáspolitika terén, továbbá a tartományok illetékességébe tartozik majd egyebek között a tüntetéshez való jog szabályozása, a büntetés-végrehajtás pontosítása, valamint az üzletek nyitvatartási idejének meghatározása.
A szövetségi államigazgatás ezzel szemben erősebb jogkörökkel rendelkezik a jövőben a többi között a bűnüldözés vagy a környezetvédelem területén.A reform kidolgozása mintegy három évvel ezelőtt kezdődött. Annak hívei elsősorban a törvénykezési folyamat felgyorsulását, illetve rugalmasabbá válását remélik a föderalizmus új rendszerétől.
A német föderalizmus reformja több tucat alkotmánymódosítást vont maga után. Általános vélemény szerint a mostani az államigazgatás rendszerének legjelentősebb átalakítása 1949, azaz a Német Szövetségi Köztársaság megalakulása óta. A reform nem érinti a tartományok számát, azaz Németországban továbbra is tizenhat tartomány marad.
