Nagyvilág

Megoldódni látszik a csehországi patthelyzet

A cseh parlamenti pártoknak sikerült előrelépniük a júniusi választás után kialakult belpolitikai patthelyzet megoldásában - jelentette ki Václav Klaus államfő pénteken az után, hogy konzultált az öt érintett párt elnökével. A megállapodást a szociáldemokraták nem fogadták el.

A megállapodást egyelőre a Cseh Szociáldemokrata Párt nem fogadta el – mondta Martin Bursík, a Zöldek Pártjának elnöke. A szociáldemokratáknak állítólag azt kell még eldönteniük, hogy a hétfői képviselőházi választáson ideiglenes, vagy pedig már végleges házelnökjelöltet állítanak, akinek a megválasztását a többi párt lehetővé teszi. Ezzel lehetővé válna az eddigi kormány lemondása és az új kormányfő kinevezése, akinek aztán 30 napja lenne arra, hogy a parlament elé lépjen és bizalmat kérjen kabinetje számára.

“Nyilvánvaló, hogy már konkrétan körvonalazódik a Polgári Demokratikus Párt és a Cseh Szociáldemokrata Párt megállapodása, amely a stabil kormány felállításának irányába mutat” – jelentette ki Vojtech Filip, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának elnöke. A házelnökjelölt állításának ideje pénteken este nyolckor jár le. “A jelölt személye egyértelműen megmutatja, mire lehet számítani hétfőn” – szögezte le Klaus.

Kisebbségi kormány

Az eddig nyilvánosságra került értesülések szerint Mirek Topolánek vezetésével polgári demokrata kisebbségi kormány alakulna, amelynek egy részét azonban szakértők fogják alkotni, mégpedig a szociáldemokratákkal való megállapodás alapján. Tehát egy félig politikai, félig szakértői kormány felállításáról van szó. Ugyanakkor a képviselőház elnöki tisztségébe Jirí Paroubek eddigi szociáldemokrata kormányfő és pártelnök kerülne. A két nagy párt immár két hete a közvélemény kizárásával egyeztet a részletekről.

Az új házelnökről való megállapodás és a képviselőház működőképessé tétele a választás után kialakult helyzet megoldásának az első lépése lenne. Az immár több mint két hónapja tartó csehországi belpolitikai huzavona annak a következménye, hogy a jobboldal és a baloldal a június eleji választás alapján egyaránt száz-száz mandátummal rendelkezik a 200 tagú parlamenti alsóházban, így előzetes megállapodás nélkül egyik fél sem tudja leszavazni a másikat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik