Mint arról az FN pénteken, a nagy nemzetközi ügynökségeket is órákkal megelőzve beszámolt, a kanadai National Post arról írt, hogy az iráni vallási kisebbségeknek megkülönböztető jelzést, a muszlim lakosságnak pedig „standard iszlám öltözetet” kell viselnie a jövőben. A lapban először Amir Tehari iráni publicista számolt be a törvényről, majd a hírt a lapnak megerősítette több emberi jogi szervezet és iráni expatrióta.
Elítélő közlemények sora
Az Egyesült Államok közleményben ítélte el a jelentésekben ismertetett törvényt. A külügyminiszter szóvivője Sean McCormack azt mondta, hogy bármi ilyen rendelkezés „alávaló lenne és egyértelműen a náci Németországra emlékeztetne”. A Kanadában tartózkodó John Howard ausztrál miniszterelnök és vendéglátója Stephen Harper kanadai miniszterelnök szintén éles nyilatkozatban adtak hangot nemtetszésüknek. A Simon Wiesenthal központ levélben fordult Kofi Annan ENSZ főtitkárhoz, kérve őt, hogy „ne nézze tétlenül” az új törvény beiktatását. „A világ Hitlerre is sokáig csak legyintett.”
A legnagyobb amerikai zsidó szervezetek elnökeit tömörítő, Conference of Presidents a következő közleményt adta ki: „Az elmúlt órákban egyelőre sikertelenül próbáltuk tisztázni a hírekben szereplő információkat. Egyértelmű jelek mutatják, hogy több iráni kormányhivatal, beleértve a Kereskedelmi Minisztériumot valamint az Iszlám Útmutatás és Kulturális Minisztériumot, dolgozik különféle uniformisokon, amit ősszel tárnak a közönség elé.”
Mindeközben az AP-nek sikerült megszólaltatnia a törvény beterjesztőjét Emad Afroogh-ot, aki azt állította, hogy a törvénynek csak az a célja hogy a nők az iszlám hagyományoknak megfelelően öltözzenek és kerüljék a nyugati divatot. Minden más információt hazugságnak nevezett.
Nem hivatalos cáfolatok
Sam Kermanian, a Los Angeles-i székhelyű Iráni-Amerikai Zsidó Szövetség vezetője azt nyilatkozta, hogy kapcsolatba lépett iráni zsidókkal, beleértve a parlament egyetlen zsidó tagját, akik tagadták a megkülönböztető jel viselését. „Az, hogy mit tegyenek a vallási kisebbségekkel, valóban szóba került a dress code-törvény vitája során. Lehet, hogy néhány ötlet felmerült, de a legjobb tudomásom szerint a törvény végső változatában nem szerepel kitétel a vallási kisebbségeket kötelező megkülönböztető jelről.” – mondta Kermanian.
Ali Reza Nourizadeh iráni kommentátor szerint volt egy kiegészítő beterjesztés a kisebbségek által kötelezően viselt megkülönbözető jelről, de az végül elvetésre került. Az iráni alkotmány már most is tartalmaz számtalan diszkriminatív rendelkezést a nem muszlimokkal szemben. Például tiltja számukra, hogy a hadseregben magasabb pozíciót szerezzenek. Egy rendelet pedig előírja minden nem muszlim hentesnek, élelmiszer-szállítónak és boltosnak, hogy az üzletükben vagy irodájukban jól látható helyen tüntessék fel: nem követik az iszlám vallást. A felsőoktatásban pedig a muszlimok hivatalosan is előnyt élveznek a kisebbségek tagjaival szemben.
