Esélyek, százalékok
A négy legnagyobb közvélemény-kutató intézet országos felmérései szerint most a polgári demokratákra szavazna a megkérdezettek 24-29 százaléka, míg a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Pártot (CSSD) az emberek 19-25 százaléka támogatja. A harmadik nagy tömörülés, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) támogatottsága 13-18 százalék között van. A három nagy párton kívül a felmérések még a Zöldek Pártjának (SZ) és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppártnak (KDU-CSL) adnak esélyt az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépésére.
Zöld remények
Kelet-közép-európai társaival ellentétben azonban a cseh zöldpárttal egyre komolyabb terjedelemben foglalkoznak a prágai napilapok belpolitikai rovatai is. Nem csupán az első lehet a régióban, mely bejut a parlamentbe, könnyen lehet, hogy koalíciós társként szükség lesz rájuk a jobboldali kormányváltáshoz. A legfrissebb felmérések szerint ugyanis a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy jobbközép koalíciós kormány alakul a Polgári Demokrata Párt vezetésével a szintén jobboldali Kereszténydemokrata Néppárt valamint a zöldek támogatásával.
A közvélemény-kutatások szerint a választók 24-29 százalékos támogatottságát bíró polgári demokraták vezére Miroslav Topolánek már jelezte, hogy szükség esetén nem lenne ellenére egy ilyen összetételű koalíció. A zöldek sikere szakértők szerint annak köszönhető, hogy bár a párt több mint egy évtizede ismert szereplője a cseh pártpolitikának, olyan új tömörülésként üdvözlik, amely képes nem kompromittált politikusokat felsorakoztatni. Így csábító lehetőségnek tűnnek azok számára, akik mind a bal-, mind a jobboldalból kiábrándultak.
A kommunisták súlya
Persze a választás még távolról sem lefutott, hiszen a Cseh Szociáldemokrata Párt támogatottsága alig valamivel kisebb, mint legfőbb jobboldali riválisáé, a különbség inkább a potenciális koalíciós partnerek listájából, még konkrétabban a kommunisták parlamenti jelenlétéből adódik. Csehország harmadik legnépszerűbb pártját ugyanis többé-kevésbé érintetlenül hagyta az elmúlt másfél-két évtized, mely politikai karantént alakított ki köréjük. Mivel a zöldek elvből elutasítják a velük való együttműködést, a Jirí Paroubek kormányfő által vezetett szociáldemokraták kényszerhelyzetbe kerülhetnek. Ha a kommunisták nélkül, a zöldekkel nem szereznek többséget, kénytelenek lesznek a kommunisták külső támogatásával kisebbségi kormányt alakítani a vélhetően ötpárti törvényhozásban.
Ismerve azonban a cseh politika elmúlt évtizedét, ez sem lenne meglepő. A prágai kormányok ugyanis 1996 óta a kisebbségi kormányzás és az egyetlen szavazati többség között hánykódnak. 2002-től a “101-es kormányzás” működik, ami az egy szavazatnyi különbség megtartásának politikai “bűvészmutatványait” követeli meg – fogalmazott egy nemrég megjelent tanulmányában Hamberger Judit, a Teleki László Intézet tudományos főmunkatársa.
Miroslav Topolánek, a jobboldal vezére
Nagy a hiány
A cseh kampány egyik legfőbb témája a kommunisták politikai szerepvállalásán túl mindenesetre a szociális és gazdasági reform, ezen belül is a munkanélküliség felszámolása. A legfrissebb adatok szerint országosan 9 százalék az állástalanok száma, az ötszázezres tömeg csökkentésének jelszavát minkét tábor zászlajára tűzte. Nem várhat sokat az egészségügy reformja sem, és fontos kampánytéma az adórendszer átalakítása is. A ’98 óta kormányzó szociáldemokraták viszont nem hajlanak a radikális nyugdíj- és egészségügyi reformra, és a teljes szociális illeték- és segélyrendszert sem kívánják megváltoztatni, pedig ezt a jobboldal eddig hangosan követelte tőlük – olvasható a külpolitikai intézet tanulmányában.
A legfőbb gond azonban nem a szegénység, a nyomor vagy az egyenlőtlenség. A szociáldemokrata kormányok gyors gazdasági növekedéssel büszkélkedhetnek, a szociális biztonság szavatolt, növekedett az életszínvonal, emelkedtek a reálbérek, és a szegénység aránya is alacsony Csehországban, különösen európai összehasonlításban. Az állam túlköltekezése azonban tarthatatlan. A növekvő költségvetési deficit ráadásul egyre nehezebbé teszi a maastrichti konvergenciakritériumok, az euróhoz való csatlakozás feltételeinek teljesítését. A költségvetési deficit 2005-ben 2,6 százalékos volt, 2006-ra a szociáldemokrata pénzügyminiszter 2,8 százalékot jósol, a jobboldali polgári demokraták szerint pedig meghaladja majd a 3 százalékot.
A kérdés, hogy a választók véget vetnek-e a szociáldemokraták nyolcéves kormányzásának, június 2-án és 3-án dől el. A kétnapos választáson elemzők ötvenszázalékos részvételre számítanak.