1956
Putyin több gesztust is tett a két ország közötti viszony normalizálása érdekében. Többek között megemlékezett arra, hogy Borisz Jelcin korábbi elnök 1992-ben bocsánatot kért az 1956-os magyar forradalom eltiprásáért. Ehhez Putyin azt is hozzátette, hogy ugyan a mai Oroszország nem azonos a volt Szovjetunióval, de mindenki lelkében érzi az erkölcsi felelősséget. Putyin ebben a szellemben helyezett el virágot a Kossuth téren, az 1956. október 25-i sortűz áldozatainak emlékkövére.
Gyurcsány Ferenc azt hangsúlyozta, hogy Magyarország a dél felől érkező orosz gáz európai elosztó központjává válhat. Emellett megállapodtak abban, hogy a következő időszak közlekedési és logisztikai fejlesztési programjához kapcsolódva az Ázsiába, Délkelet-Ázsiába leágazásokkal rendelkező transzszibériai vasútvonal európai csatlakozási és elosztó központja ugyancsak Magyarországon legyen.
Vlagyimir Putyin még konkrétabban szólt a gazdasági együttműködés terveiről. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben 50 százalékkal nőtt a kétoldalú árucsere-forgalom, értéke átlépte a hatmilliárd dolláros határt, a magyar export pedig meghaladja az egymilliárd dollárt. Elmondta, hogy a gázszállítás terén a növekvő európai igényeket két útvonalon szándékoznak kielégíteni.
Az egyik a Balti-tenger fenekén húzódó északi vezeték, a másik a Törökországig a Fekete-tengeren át már kiépült „Kék áramlat”-vezeték, amelynek meghosszabbításában Olaszország, Ausztria és Görögország érdekelt, ennek északi ága vezethetne Magyarországon keresztül. Külön hangsúlyozta: soha, a legnehezebb időszakban sem fordult elő, hogy Oroszország ne tett volna eleget szerződéses kötelezettségeinek a gázszállításban, és senkinek nincs oka feltételezni, hogy valaha is megbízhatatlanná válik.
Vlagyimir Putyin beszélt arról a szándékról, hogy az orosz fél részt kíván venni a budapesti metró építésében és korszerűsítésében, kész szerelvényeket szállítani Japánnal együttműködve, hogy a minőségi követelményeknek maradéktalanul eleget tehessen. Érdeklődik továbbá a paksi atomerőmű rekonstrukciója, élettartamának meghosszabbítása iránt.
Iránról szólva azt fejtette ki, hogy az atomenergia iránt a jövőben, a szénhidrogén-készletek fogyásával növekedni fog az érdeklődés, és Oroszország kész nukleáris fűtőanyagot dúsító és az elhasznált fűtőelemeket feldolgozó központok kiépítésére és üzemeltetésére, amelyek az egész világ atomenergetikai létesítményeinek rendelkezésére állnának.
Fordulat az orosz–magyar kapcsolatokban
Vlagyimir Putyin a tiszteletére adott díszvacsorán a Szépművészeti Múzeumban pohárköszöntőjében kiemelte: szorosabbá és bizalmasabbá váltak a kapcsolatok Oroszország és Magyarország között. A Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által adott vacsorán az Oroszországi Föderáció elnöke azt mondta: a magyar és az orosz nép kapcsolatai nem voltak mindig felhőtlenek, de a mostani magyar vezetés politikai akaratának köszönhetően fordulat következett be a kapcsolatokban.
Sólyom László pohárköszöntőjében azt mondta, hogy az orosz elnök hivatalos látogatása a magyar–orosz kapcsolatok kiemelkedő eseménye. Az államfő a kétoldalú kapcsolatok fejlődése, a kölcsönös bizalom jeleként értékelte, hogy az orosz elnök látogatásának előestéjén, hat évtized után hazatérhettek a sárospataki református kollégium könyvtárának értékes darabjai. Kifejtette: Magyarországon az európai kulturális örökség becses részeként tekintünk az orosz kultúrára, amely a XIX. század óta része az általános műveltségnek.
Sólyom László arról is beszélt, hogy Magyarország az EU és a NATO tagjaként stratégiai partnernek tekinti Oroszországot; a kor kihívásainak kezelésében Budapest nagy jelentőséget tulajdonít a magyar–orosz együttműködésnek.
Megállapodtak
Három kétoldalú dokumentumot – köztük a gazdasági együttműködés középtávú fejlesztésének fő irányairól szóló emlékeztetőt – írtak alá Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelenlétében kedden a Parlamentben.
A memorandumot a kormányközi vegyes bizottság két társelnöke, Kóka János gazdasági és közlekedési, valamint Leonyid Rejman informatikai miniszter látta el kézjegyével. Ugyancsak ők írtak alá megállapodást az orosz–magyar nanotechnológiai együttműködés programjáról, egy innovációs központ létrehozásáról Miskolcon.
Az oktatási tárcák között 2006–2008-ban megvalósítandó együttműködésről szóló jegyzőkönyvet Magyar Bálint oktatási miniszter és Vlagyimir Fridljanov oktatási és tudományos miniszterhelyettes látta el kézjegyével. Az orosz delegáció programjának időbeni csúszása miatt a Parlamentben nem írtak alá több egyezményt, de ismertették az aláírandó másik hét dokumentumot.
A magyar gazdasági és közlekedési minisztérium gazdasági együttműködésről állapodik meg az orosz Cseljabinszk megye, valamint Szverdlovszk megye kormányával. A magyar Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala egyetértési nyilatkozatot ír alá az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálattal a migráció területén megvalósuló együttműködésről.
Együttműködési megállapodást köt a Magyar Telekom Rt. és az orosz MTT Rt. nemzetközi technikai összeköttetés szolgáltatásáról, és együttműködési memorandum születik a Magyar Villamos Művek és a JeEsz-Oroszország Rt. között.
A pénzügyi tárcák megállapodnak a volt Szovjetunió és a Magyar Köztársaság közötti kölcsönös államadósságok 1994-től történő törlesztéséről szóló kormányközi megállapodás módosításáról, a már lezárt egyezmény utolsó törlesztési tételéről.
Ugyancsak megállapodást ír alá a két külügyminisztérium képviselője arról, hogy a volt szovjet műszaki központok tulajdonjoga átszáll a magyar államra, az ingatlanok a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésébe kerülnek; a korábbi szovjet ingatlanokat a korlátozások feloldásával a magyar fél a jövőben bármilyen célra felhasználhatja.
