Az észak-írországi protestáns többségi lakosság politikai és társadalmi szervezeteinek képviselői szervezett módon, engedéllyel, az ír rendőrség által biztosított útvonalon próbáltak felvonulni Dublinban, de több száz fős, az Ír Köztársasági Hadsereget (IRA) – a legnagyobb katolikus milíciát – éltető tömeg állta útjukat. Az ellentüntetők csoportjából téglákat, palackokat dobáltak a protestáns felvonulók tömegébe, és az összecsapásban az ír rendőrség több tagja is megsérült.
Az északír protestáns demonstráció az első ilyen megmozdulás lett volna az Ír Köztársaságban azóta, hogy az országot 1921-ben felosztották, és kialakult a Nagy-Britanniához nem tartozó, de vele együtt az Egyesült Királyságot alkotó, protestáns többségű Észak-Írország és délen a szuverén katolikus ír állam.
Az ír sziget egyesítéséért indított terrorhadjáratban a hatvanas évek vége óta több mint háromezren haltak meg. A brit és az ír kormány védnökségével 1998-ban tető alá hozott, úgynevezett nagypénteki egyezség óta hivatalosan tűzszünet van érvényben a katolikus és a protestáns milíciák között, és az IRA tavaly bejelentette, hogy leszerelte teljes fegyverzetét.
A brit kormány által negyedszázados szünet után újjáélesztett északír önkormányzatiság azonban rövid idő alatt ismét összeomlott az egyelőre áthidalhatatlannak bizonyuló szektariánus ellenségeskedés miatt, és az ulsteri tartomány ügyeit évek óta ismét közvetlenül Londonból irányítják.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
