Úgy látom, hogy Izland 2015-ben az EU tagja lehet – közölte az izlandi kereskedelmi kamara ülésén Halldor Asgrimsson, a szigetország kormányfője. Hozzátette: ebből a szempontból Izland számára döntő jelentősséggel bír az euróövezet mérete és jövője. Izland jelenleg a NATO-nak és az Európai Gazdasági Térségnek tagja.
Olafsson Steingrimur kormányszóvivő kifejtette, hogy az izlandi korona erős az euróval és a dollárral szemben, ami megnehezíti az ország halexportját. Az Európai Unióról szóló viták középpontjában rendszerint az uniós halászati kvóták állnak, melyek az északi szigetországot jelenleg nem kötelezik.
Izlandon a halászatból származik az exportbevételek 70 százaléka, és a 290 ezer lakosú országban minden 12. ember ebben az ágazatban dolgozik. „Mindig van valaki, aki azt mondja, hogy a halászati problémák miatt nem tehetjük meg (mármint az EU-ba való belépést), és ezzel a viták lezárulnak” – magyarázta Steingrimur.
A kormányfő megjegyzése nagy feltűnést keltett a szigetországban. Asgrimsson liberális pártja jelenleg a Függetlenség Párttal kormányoz együtt, mely az utóbbi tizenkét évben ellenezte az ország uniós csatlakozását. A függetlenségpárti külügyminiszter, Geir Haarde közölte: nem lát okot arra, hogy mindig reagáljon, amikor a kormányfő EU-ügyekben megnyilatkozik.
Ugyanakkor azt a miniszterelnök is elismerte, hogy „jelenleg nem ez a (megfelelő) politikai helyzet arra, hogy döntést hozzunk” (az ügyben). A kormány és a liberális párt mindenesetre külön-külön bizottságot hozott létre, melyek azt vizsgálják, hogy egy esetleges uniós csatlakozás esetén miként lehetne megvédeni a halászati privilégiumokat. Az eredményeket 2007 elején hozzák nyilvánosságra, és – mint a kormányszóvivő rámutatott – az igazi vita ekkor kezdődhet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
