Megtámadták a magyar tévéseket
Randalírozó fiatalok megtámadták a Magyar Televízió forgatócsoportját pénteken Párizs külvárosában: személyi sérülés nem történt, a stáb gépkocsija azonban megrongálódott. A kétfős forgatócsoport rendőri biztosítás mellett dolgozott a Párizstól északkeletre fekvő Garges-les-Gonesse településen, ahol a randalírozó fiatalok téglákkal megdobálták autójukat.
A stáb alig tudott elmenekülni a helyszínről, majd egy rendőrőrsön megpróbáltak feljelentést tenni, ám a rendőrök nem tudtak velük foglalkozni, mert olyan sok bűncselekmény történik már Párizs külvárosaiban. (MTI)
A rendőrség közlése szerint 312 személyt vettek őrizetbe. Ez volt az erőszakos cselekmények kitörése óta a legsúlyosabb mérleg mind a pusztítás, mind az őrizetbe vételek terén. A rendőrség vasárnap hajnalban hét helikoptert és újabb 2300 rendőrt mozgósított az érintett körzetekben – közölte a francia belügyminisztérium. A légi járművek fényszórókkal pásztázzák azokat a párizsi külvárosokat, amelyekben napok óta zavargások folynak. A helikopterek személyzete videofelvételeket is készít.
A tönkretett gépjárművek közül 554-et a párizsi körzeten kívül gyújtottak fel, ami bizonyítja, hogy az erőszak milyen mértékben terjedt át a vidéki városokra. Több gépkocsit Párizs központjában gyújtottak fel, első ízben a zavargások kitörése óta.
A főváros környékéről kiindult lázongás első ízben péntekre virradóra terjedt át vidékre, elsősorban Nizza, Lille, Marseille és Toulouse városára.
A zavargások megfékezését nehezíti, hogy a rendőrség olyan stratégiát fogadott el, hogy a rendfenntartás során elkerülik a közvetlen összecsapást a zavargások résztvevőivel, akik alapvetően Párizs szegény és főként bevándorlók lakta külvárosainak fiatalságából kerülnek ki.
Társadalmi válság
Franciaországban a gyújtogatásokon túl sztrájkok is nehezítik a mindennapi életet. Marseille-ben néhány héttel ezelőtt a hajózási vállalat sztrájkolt, jelenleg a busztátrsaság dolgozói szüneteltetik a munkát már több mint egy hónapja, tiltakozva a tervezett privatizáció ellen. Hasonló okokból lépett sztrájkba két napja a bordeaux-i közlekedési vállalat összes dolgozója.
A sztrájkokhoz, illetve a zavargásokhoz társul az is, hogy felmérések szerint a franciák 67 százalékban elutasítanak mindenfajta privatizációt, a kapitalizmus, a szabad piac “térhódítását” rettegve élik meg, úgy érzik, összeomlott jóléti társadalmuk, és az új, európai kihívásoknak nem tudnak megfelelni. Ehhez járul az arab és fekete-afrikai bevándorlók hagyományos kapitalizmus- és Európa-ellenessége.
Felmérések szerint az arab és fekete-afrikai bevándorlók túlnyomó többsége az európai integrációt elutasító szélsőbal pártokra, a kommunista pártra (PCF), illetve a kommunisták forradalmi pártjára (LCR) adják a szavazatukat. Jelen esetben azonban nincs politikai erő a zavargások mögött; tökéletesen alulról szerveződő megmozdulásról van szó, melyet a sivár életkörülmények, a kilátástalanság és az előrejutás lehetőségének hiánya okoz leginkább a harmadik generációs bevándorlók körében.
A két tinédzser halála volt a “szikra”
A zavargások múlt csütörtökön kezdődtek a többségében afrikai bevándorlók által lakott Clichy-sous-Bois-ban, miután a rendőrség által betörés miatt üldözött két fiatalt halálos áramütés ért egy trafóházban, ahol menedéket kerestek. A hivatalos szervek tagadják, hogy üldözték volna a három fiatalt, akik közül kettő életét vesztette, társukat pedig súlyos állapotban szállították kórházba. Szakértők szerint az utcai harc elkerülhető lett volna, ha az illetékesek azonnal vizsgálatot indítanak a két fiatal halála miatt, ehelyett Nicolas Sarkozy belügyminiszter csőcseléknek nevezte a rendzavarókat.
A környék az itteni erőszak miatt egyébként is rossz hírű, s igen nagy a munkanélküliség, sikertelen beilleszkedési kísérletük a társadalomba diszkriminációt és kirekesztettséget szült. Franciaországban mintegy 750 szociálisan nehéz helyzetben lévő lakónegyed van, ahol a fiatal bevándorlók a kitaszítottság érzésével küszködnek.
