Az egynapos akciót a három nagy országos szakszervezet együttesen szervezte, pontosan három héttel azután, hogy a szocialista FGTB szakszervezet általános sztrájkja egyszer már megbénította az ország közlekedését és közintézményeit.
A mostani akciót tüntetésekkel toldották meg, a belga fővárosba több tízezer embert vártak vidékről is, hogy személyes jelenlétükkel nyomatékosítsák a szakszervezet fő követelését, az előnyugdíjazási lehetőség alsó korhatárának 58 éven tartását. Guy Verhofstadt, a liberális-szocialista koalíció miniszterelnöke azonban már előre közölte, hogy semmiről sem hajlandó az utca nyomása alatt tárgyalni – a kormány ezt bizonyította is azzal, hogy az első sztrájk után továbbvitte javaslatát az említett korhatár 60 évre emeléséről. Az érdekegyeztetési főszereplők korábban tárgyalásos úton próbálták rendezni a kérdést, de a párbeszéd nem vezetett sikerre.
A munkabeszüntetésbe bekapcsolódott a közlekedés szinte minden résztvevője, a közhivatalok, közüzemek, állami vállalatok, az iskolák többsége, a közmédia, de még néhány nagyobb áruházláncot is érintett a sztrájk. A brüsszeli nemzetközi repülőtér rendben üzemel, a charleroi-i repülőtéren viszont számos járatot töröltek. A vonatok rendben közlekedtek, de ennek oka az volt, hogy vidékről a tüntetésre igyekvők vasúton elérhessék Brüsszelt. A vidéki és fővárosi tömegközlekedés lényegében leállt, a kikötők forgalmában is késések lehetnek.
A kormány a társadalom öregedésére hivatkozva emeli fel a kedvezményes nyugdíj alsó határát 60 évre: azzal érvel, hogy egyre több a nyugdíjas, és járandóságaik folyósítása mind nagyobb terheket ró az államháztartásra, illetve az aktív korú lakosságra. A szakszervezetek fő aduja a munkanélküliség: mint mondják, miközben sok fiatal nem talál munkát, először is álláshelyeket kell teremteni, és ennek egyik lehetősége a korai nyugdíjba vonulás.
