A tárgyalás időpontja körül komoly viták folytak, végül az átmeneti iraki kormányzótanács döntése alapján a per kezdetével megvárták az október 15-i iraki alkotmányról szóló népszavazást. A július közepén ismertetett 12 vádpont alapján Szaddámot és hét társát, köztük féltestvérét is népirtással és vegyifegyver-használattal vádolják. Ehhez jöhet még azon vádak listája, melyeket Irán kedden juttatott el az iraki hatóságoknak az irak–iráni háborúval kapcsolatos bűnökről. A nyolcvanas években zajlott háború becslések szerint csaknem egymillió ember halálát okozta.
Szaddám korábban beismerte, hogy ő adott parancsot az Anfal akció elindításához, mely következtében többszázezer kurdot telepítettek és végeztek ki kémiai gázok segítségével. A volt diktátor állítólag bevallotta, hogy ő maga is hajtott végre kivégzéseket.
Az évszázad perét azonban emberi jogi szervezetek több ponton aggályosnak tartják. A Human Rights Watch szerint egy ENSZ által felügyelt nemzetközi bíróságon kellett volna Szaddám ügyét tárgyalni, mivel az amerikaiak befolyása alatt álló különleges törvényszék döntése sokak szemében nem bír legitimitással. Az emberjogi szervezetek – a világszervezettel, sőt Nagy-Britanniával összhangban – egyértelműen a halálbüntetés ellen foglaltak állást, melyet az iraki lerohanást követően felfüggesztettek, ám idén nyár elején újra visszaállítottak. Aggályosnak tartották azt is, hogy 2003. decemberi elfogását követően először 2004 júniusában találkozhatott a volt iraki elnök a saját védőivel.
A törvényszék ígérete szerint az egész pert közvetítik a tévében azzal az indokkal, hogy mindenki láthassa: jogszerűen járnak el mindenben. Ez azonban magában foglalja annak veszélyét, hogy a diktátor a nyilvánosságon keresztül újabb üzeneteket küld szimpatizánsainak.
