Kanaán két évtizeden át, 2002-ig vezette Libanon szíriai megszállását. A tavaly szeptemberben Hariri volt libanoni miniszterelnök ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban többször is kihallgatták az ENSZ nyomozói.
Órákkal öngyilkossága előtt a belügyminiszter még egy libanoni rádiónak nyilatkozott, és tagadta, hogy az ENSZ nyomozóinak olyan csekkeket mutatott volna meg, melyekkel Hariri pénzt adott neki. “Azt hiszem, ez lehet az utolsó nyilatkozat, melyet adok” – mondta Kanaán a telefoninterjú végén.
A libanoni miniszterelnök tavaly szeptemberi meggyilkolása után tömegtüntetések kezdődtek, amelyek alig két héttel később a Szíria-barát libanoni kormány lemondásához vezettek. A gyilkosság után jelentős mértékben növekedett a Szíriára gyakorolt nemzetközi nyomás, hogy vonja ki katonaságát Libanonból. A történtek Szíriában belpolitikai válsághoz vezettek, ezért kivonták csapataikat a szomszédos országból még a májusi választásokat megelőzően.
A Haríri-merénylet mögött számos megfigyelő Szíriát vélte felfedezni, Damaszkusz azonban határozottan tagadja bűnrészességét.
A vizsgálatok eddig több libanoni tábornok letartóztatását eredményezték – vádat is emeltek ellenük -, s az ENSZ-megbízottak azután kezdtek érdeklődni fokozottan a damaszkuszi szálak iránt, hogy egy szökevény szíriai titkosszolgálati ügynök részletes vallomást tett a Haríri-gyilkosság körülményeiről. A világszervezet megbízottainak október 25-re kell elkészíteniük jelentésüket.
