A megbeszéléseknek eredetileg idén márciusban kellett volna beindulniuk, de az Európai Unió az utolsó pillanatban a halasztás mellett döntött, azt kifogásolva, hogy Zágráb nem teljesíti a tárgyaláskezdés feltételeként megszabott követelményt, a jugoszláviai háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködést. A mostani fordulatot az ezen a téren bekövetkezett változás tette lehetővé.
Carla Del Ponte, a hágai testület főügyésze hétfőn délután – korábbi, borúlátó nyilatkozatai után némi meglepetést keltve – Luxemburgban arról számolt be az EU-tagállamok külügyminisztereinek, hogy Zágráb az elmúlt néhány hétben immár teljes mértékben együttműködött a hágai testülettel, s minden tőle telhetőt megtesz a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina horvát tábornok felkutatására, őrizetbe vételére. A külügyminiszterek ezt követően hozzájárulásukat adták a tárgyalások megkezdéséhez, sőt: ezt a szimbolikus jelentőségű eseményt alig néhány órával később meg is tartották.
Olli Rehn, az EU-bizottság bővítési biztosa a megbeszélések beindítását követő sajtóértekezleten ezt a gyorsaságot azzal magyarázta, hogy az EU egyszerűen teljesítette korábbi ígéretét: mihelyt megbizonyosodott arról, hogy teljes az együttműködés Zágráb és a Nemzetközi Törvényszék között, azaz a tárgyalásindítás előfeltétele immár adott, minden további habozás nélkül, még azon a napon megkezdte e folyamatot.
Jack Straw brit külügyminiszter pedig egy kérdésre válaszolva cáfolta, hogy bármiféle kapcsolat lett volna a török és a horvát tárgyaláskezdés között, azaz hogy az osztrákok (akik az elmúlt napokban hangsúlyosan követelték a megbeszélések beindítását Zágrábbal) ezt kapták viszonzásul, amiért feladták ellenvetéseiket a török ügyben. Olli Rehn úgy fogalmazott, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások megkezdése egyben bátorítás, ösztönzés a balkáni térség többi országa számára is. Ugyanakkor figyelmeztetett: az Európai Unió elvárja, hogy Horvátország folytassa teljes körű együttműködését a hágai Nemzetközi Törvényszékkel.
Erre Ivo Sanader horvát kormányfő a sajtóértekezleten kötelezettséget is vállalt, s egyben jelezte: országa továbbviszi a reformfolyamatot. A horvát csatlakozási tárgyalások évekig tartanak majd. Olli Rehn korábban úgy vélekedett, hogy ha minden nagyon jól halad, akkor legkorábban 2009-ben kerülhet sor az ország EU-felvételére.
