Az éjszaka folyamán mintegy 5 ezer katonának kell elhagynia a palesztin körzetet, véget vetve a Gázai övezet 38 éves megszállásának. Az elmúlt hetekben Izrael kivonta a Gázában élő, valamivel több mint 8 ezer zsidó telepest. Az övezet katonai közigazgatását vasárnap kormányrendelettel szüntették meg.
Ariel Saron kabinetje egyhangúlag hozta meg a döntést. Jóváhagyta továbbá a kormány az izraeli katonák kivonását a Gázai övezet és Egyiptom határa mentén húzódó Philadelphia (az arabok számára Szaláheddín) korridorból, ahová a megállapodás értelmében Egyiptom már szombaton megkezdte saját határőreinek telepítését.
A naszádokkal és páncélozott járművekkel felszerelt, 750 főnyi kontingens, amelyet Egyiptom állomásoztathat a körzetben, az első ilyen szinten felfegyverzett alakulat azóta, hogy Izrael, 15 év megszállás után, 1982-ben visszaadta a Sinai-félszigetet az egyiptomiaknak. A határőrök fő feladata az Egyiptomból Gázába irányuló fegyvercsempészet megakadályozása.
A palesztin körzet légi és tengeri ellenőrzése, illetve az az egyiptomi-gázai határ forgalmának kontrollja egyelőre – legalább hat hónapra – továbbra is Izrael kezében marad, ezzel együtt a zsidó állam a Palesztin Hatóság felelősségének tekinti, hogy mi történik az övezetben, mindenekelőtt azt, hogy megakadályozza terrorakció kiindulását a körzetből.
A teljes katonai kivonulás után “stratégiai váltás” áll be bármilyen terrorakció-kísérlet esetére a válaszcsapás minőségében – jelezte szombaton egy izraeli katonai vezető. A kabinet arról is döntött – 14:2 arányú szavazással, egy tartózkodás mellett -, hogy az eredeti szándékkal ellentétben nem bontatja le saját hadseregével a Gázai övezetből távozott telepesek hátrahagyott 24 zsinagógáját.
Dahlan: a zsinagóga is csak épület
A Gázai övezet evakuálásáról Izraellel tárgyaló palesztin fél azt kérte, hogy a zsidó állam a távozás intézkedéseinek sorában bontsa le a zsinagógákat, és ezt az izraeli fél el is fogadta. Rabbik egy csoportja azonban – vallási tilalomra hivatkozva – ettől óva intette a kormányt, ami viszályt támasztott a miniszterek között. Saul Mofaz védelmi miniszter a Maariv című lap fórumrovatában vasárnap azt írta, úgy döntött, hogy az imaházak épségben hagyására tesz ajánlást a kormánynak, mert “nem helyénvaló fokozni a kiürített telepek volt lakóinak fájdalmát, ők pedig a zsinagógák meghagyását kérik”. Ariel Saron kormányfő némi habozás után – látnivalóan a vele szemben egyre ellenségesebb vallásos jobboldalnak tett gesztusként – végül csatlakozott miniszterének álláspontjához.
A döntés miatt a palesztinok lemondták részvételüket a tervezett ünnepélyes hatalomátadási ceremóniáról, amely így elmaradt. A Gázai övezet kiürített zsidó telepein hátrahagyott zsinagógákat úgy fogják kezelni, mert bármely más, az övezetben otthagyott épületet – közölte vasárnapi sajtóértekezletén Mohammed Dahlán, az izraeli kivonulás ügyeivel megbízott palesztin miniszter azizraeli kormánydöntésre reagálva.
Dahlán szerint “ezek immár nem zsinagógák. Izrael úgy döntött, hogy ezek olyan épületek, amelyekben korábban zsinagóga volt, így sorsuk ugyanaz lesz, mint a többi hátrahagyott épületé”. A palesztin miniszter meggyőződése, hogy ha “Izrael tisztelné a vallásokat, elszállította volna saját területére a zsinagógákat, vagy lerombolta volna őket”.
Dahlán azzal vádolta a zsidó államot, hogy azért döntött a zsinagógák megóvása mellett, hogy a palesztinokat civilizálatlan népnek állítsa be a világ előtt, ha az épületeket lerombolják az izraeli hadsereg távozása után. Előzőleg Nabíl Abu Rudeina, a Palesztin Hatóság szóvivője azzal válaszolt az izraeli döntésre, hogy “Izraelnek le kell bontania a zsinagógákat, ahogy azt a kolóniákkal is tette”. A szóvivő szerint az épületek fenntartása “a jövőben súrlódások veszélyével fenyeget a palesztinok és Izrael között”.
