A hajókon és tengeralattjárókon félárbocra eresztették a zászlókat, és a katasztrófa bekövetkeztének pillanatában, moszkvai idő szerint 11 óra 32 perckor egyperces csenddel emlékeztek meg a Kurszk 118 fős legénységéről. Moszkvában, Szentpéterváron, Kurszkban, Szeveromorszkban, Vigyajevóban, Szevasztopolban, Mahacskalában, valamint Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország más városaiban is megemlékeztek a tragédiáról.
Az északi-tengeri flotta egyik büszkesége, a többrendeltetésű Kurszk 2000 augusztusában hajózott ki a Barents-tengerre, hogy részt vegyen a flotta hadgyakorlatában. Augusztus 12-én moszkvai idő szerint 8 óra 51 perckor Gennagyij Ljacsin parancsnok azt jelentette, hogy “sikeres rakétacsapást mértek az ellenség hajójára”. A következő, torpedós támadást 11:30 és 14:30 között kellett volna végrehajtania a tengeralattjárónak, ám a kapitány többé már nem jelentkezett.
A hivatalos jelentés szerint a torpedóvető szerkezetben spontán robbanás következett be hidrogénperoxid szivárgása következtében: előbb a négyes számú torpedóvetőcsőben robbant fel a gyakorló torpedó, majd ennek következtében felrobbantak a tengeralattjáró első rekeszében lévő éles torpedók is. Az erősen megrongálódott jármű 109 méteres mélységbe süllyedt.
A világ két nappal később értesült a tragédiáról, és még hosszú napoknak kellett ahhoz eltelniük, hogy Oroszország nemzetközi segítséget kérjen. A nemzetközi mentőakció augusztus 19-én kezdődött meg orosz, norvég, brit és dél-afrikai búvárok segítségével, de másnap kiderült, hogy a tengeralattjáró orr-része erősen megrongálódott és a kilencedik rekesz megtelt vízzel, így Murmanszkban hivatalosan bejelentették a legénység tagjainak halálát.
A Kurszk az egyik legkorszerűbb orosz tengeralattjáró volt, amelyet 1995 januárjában állítottak hadrendbe. Tömege 13 900 tonna, hossza 154 méter, két atomreaktora volt, 24 manőverező robotrepülőgép hordozására volt képes. Sebessége merülésben 28 csomó, a felszínen 15 csomó, merülési mélysége 300 méter volt.
Katonai szakértők szerint a katasztrófa óta eltelt öt év alatt az orosz haditengerészetnek nem sikerült véglegesen megoldania a problémákat, kiépíteni a megfelelő kutatási-mentési szolgálatot. A flotta rendelkezik ugyan a vízalatti balesetek elhárításához szükséges korszerű eszközökkel, de ezek működtetéséhez és karbantartásához nincs elegendő és megfelelően kiképzett szakember, nem építették ki és gyakorolták be a mentés mechanizmusait.
A hiányosságokra újfent ráirányította a figyelmet a Priz ASZ-28-as katonai mini-tengeralattjáró egy héttel ezelőtti balesete Kamcsatkánál. Ezúttal azonban az orosz haditengerészet még időben segítséget kért külföldi partnereitől, és a briteknek sikerült élve kimenteniük a Priz hétfős legénységét.
